Századok – 1949

Kató István: Első köztársasági mozgalmunk a magyar történetírásban 146

el6ő köztársasági mozgalmunk a magyar történetírásban 153 püspök lett. Ez a gyors karrier igen különös, mert még klerikális körök sem voltak tudományos képességeitől elragadtatva. Tóth László, katolikus életrajzaírója így ír róla: „Mai módszeres felkészültségünk mellett talán kissé' szegényesnek tűnik fel az a tudományos fegyverzet, amellyel Fraknói Vilmos munkáit felvértezte. Különösen szemére vetették és nem minden ok nélkül, hogy túlságosan gyorsan haladt át levéltárak anyagán, másolatai, idézetei nem mindig pontosak és megbízhatóak."2

9 Tehát Fraknói szerinte olyan történész, akiinek szegényes a tudományos fegyverzete, aki nem mindig pontos és megbízható. Mi az oka akkor hát gyors sikerének? Tóth László erre is megadja a választ. „... elsősorban1

mindig ia közélet szempontjából is aktuális történeti problémák megoldásával foglalkozott."3

0 „Közélet" alatt természetesen nem a demokratikus közélet, hanem a tiszaistváni értendő. Fraknói hosszú ideig a katolikus reakció tisztáramosásával foglalkozott, ő a Pázmány-legenda egyik legfőbb terjesztője, Pázmányról írt munkájában„Már az első két kötet megjelenése elégséges volt ahhoz, hogy szerzőjének megszerezze nemcsak az akadémiai levelezőtagságot, de a П. osztály helyettes titkárságát is."31 Fraknói különösen sokat foglalkozott a Vatikán magyar propagandájával. Római villáját történelmi kutatóintézetté alakította Magyarország és a Vatikán kapcsolatainak a kutatásárai Résztvett a kiegyezés után, a klérus politikai harcaiban. „...gondolkozásmódja, érzésvilága, simpáthiája és antipathiája szüntelenül elárulja a katholikus egyház buzgó katonáját, aki tudós létére sem retten vissza attól, hogy a hetvenes évek erőteljes egyházpolitikai harcai közepette az Uj Magyar Sión hasábjain névtelenül irt politikai cikkekben szálljon síkra egyházának igaza mellett."*2 Az első világháború idején Fraknói tat német és az osztrák-magyar imperialista hadicélokat akarta igazolni. ellenségeink által igazságtalanul használt fegyverek arra késztették а történetírás gyakorlati kívánalmai iránt mindig fogékony Fraknói Vilmost, hogy maga, is tollal szálljon síkra nemzetének igaza mellett... a legújabb kor történetének biztos ismeretével bizonyítja azt, hogy a monarchia ártatlan volt ai világégés felidézésében."33 Fraknói, ha nem is volt „megbízható", mint történettudós, feltétlenül megbízható volt, mint a reakció propagandistája, aki mindig arról írt, amire a nagybirtokos osztálynak szüksége volt Gyulai Pál is igen komolyan bírálta Fraknói történelmi munkásságát. iaz a szempont, a melyből Fraknói kiindul, merev egyházi és nem nemzeti. Nem örvendünk, ha íróink akár katolikus akár protestáns részről nemzetünk történelmét egészen felekezetivé akarják alakí-Tóth László: Fraknói Vilmos. Bp., 1925. 10. 1. " Id. m. 10. 1. 31

Id. m. 4. 1. 32

Id. m. 7. 1. 33

Id. да. 6. 1. (Kiemelés tőlem: К. I.)