Századok – 1949

Kató István: Első köztársasági mozgalmunk a magyar történetírásban 146

148 KATÓ ISTVÁN körül. A következőkben megkísérlem kritikusan összefoglalni a köztársasági mozgalom irodalmát, ami remélhetőleg segítséget fog nyújtani a további kutatásnak és termékeny vitát fog elindítani a mozgalom bonyolult kérdései körül. A köztársasági mozgalomról szóló irodalomnak eddig három fő irányzata volt: 1. a 19. század demokratikus politikusainak és történészeinek írásai. 2. A 20. század liberálisai. 3. A 19. és 20. század feudális és burzsoá reakciósai. A marxista történetírás behatóan még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Révai Józsefnek és Horváth Mártonnak van néhány igen fontos iránymutató, de rövid megjegyzése e kérdésről. Az első irat a mozgalomról nem sokkal az események után Berzeviczy Gergely tollából jelent meg.8 „A nemzet Dísze annak kebeléből erőszakosan kiragadva... A legtöbben közülük kitűnő, eszes és erőteljes Férfiak, tistelt Tudósok, ismert írók valának: úgy. hogy azt kell hinni, hogy a Tehetség és Tudomány ellen indíttatott háború."1

0 Az 1848-as forradalom alatt az országgyűlésen Beöthy Ödön vetette fel a kérdést: „A nemzetnek a szabadság e korszakában kedves dolog visszapillantani azokra, kik a szabadságért oly korszakban küzdöttek, midőn küzdelmeiket remény nem bátorítá, s e küzdelemben életet is áldoztak. Ök voltak elsők, kik a szabadság eszméit felrázák, s fejeik vérpadon hullottak el. Illő, hogy a nemzet ebbeli fájdalmát a ministerium fejezze ki azáltal, hogy ásassa ki tetemeiket, s nemzeti dísszel temettesse el ai közsírkertben."11 A 48-as forradalom elbukott, nem volt ideje a- köztársasági mozgalom emlékének megörökítésére. A hatvanas években kezdtek hagyományaihoz újra visszanyúlni. A kiegyezés után valóságos Martinovics-kultusz volt. Az újságokban és folyóiratokban, majdnem minden évben két-három megemlékezés jelent meg a mozgalomról.1

8

Martinovics, Szentmarjay, Hajnóczy neve a demokrácia és függetlenség lobogójává lett a Habsburg-elnyomással szembeni Kossuth Lajos elődeinek nevezte őket: • Gaál Jenő: Berzeviczy Gergely élete és művei című munkájában tesz említést Berzeviczynek egy Martinovics-ügyről szóló latinnyelvű kéziratáról. (Id. m. 50. 1.) Szimonidesz Lajos 1936-ban a Gondolat hasábjain több cikkben foglalkozik e kérdéssel. Véleménye szerint a névtelen latin eredeti „Conjuratio Abbatis Martinovics" Berzeviczy munkája és ennek a munkának alapján készült ugyancsak Berzeviczy tollából a német fordítás „Der Majestaetprozess in Ungarn. 1795". Mályusz is Berzeviczynek tulajdonítja a munkát, sőt azt is valószínűnek tartja, hogy Berzeviczy részese volt a szervezkedésnek, de a letartóztatást sikerült elkerülnie. Mályusz E.: Sándor Lipót főherceg nádor iratai, Bp., 1926. 221. 1. 10

Felségsértési per Magyarországon. 1800. Gondolat. 19S6. jan» Pesti Hirlap, 1848. ápr. 22. " Nem teljes adatok szerint 1860 és 1900 között 52 különböző cikk és könyv jelent meg a köztársasági mozgalomról. A legtöbb a Vasárnapi Újságban és a Budapesti Hírlapban.