Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 145 a legteljesebben hazánk gazdasági kiszolgáltatottságát.*8 2 Ez utóbbi okból mondotta ki egyhangúan a Staatsconferenz 1841-ben, hogy „Magyarország... teljes bekapcsolása az általános szabad belföldi forgalomba nemzetgazdasági szempontból felmérhetetlen előnyökkel járna..."28 3 Bekövetkezett az az állapot, amikor „a szabadkereskedelem... a fejlett töke szabadságát jelentette más országok fejletlen tőkéjével szembén . . ." ш Ezzel egyidőben az érdekeinek tudatára ébredő magyar uralkodóosztály egy része, főleg közép- és kisbirtokosok, s mellette a fejlődése kezdetén tartó kisszámú burzsoázia is új alapokra helyezi törekvéseit: szabadkereskedelem helyett igenis védővámrendszert követel, de a magyar tőkefelhalmozást előmozdító protekcionizmust; a közbeeső vàmivcmal megszüntetése helyett önálló magyar vámterületet, a gyarmati helyzet helyett önálló bankot, független polgári-nemzeti fejlődést. * * * Milyen tanulságokat vonhatunk le a magyarországi eredeti tőkefelhalmozás két oldalára vonatkozó eddigi vizsgálatainktól1 ? Magyarországon az eredeti tőkefelhalmozás — egyik oldaláról, a parasztság kisajátításának oldaláról tekintve — 1848-ra nagy mértékben előrehaladt: a parasztság kisajátításának egyes mozzanatai sok tekintetben azonosnak, ill. hasonlónak bizonyultak a Marx által jellemzett angliai folyamat mozzanataihoz. Ugyanakkor azonban az eredeti tőkefelhalmozás — másik oldaláról, a pénztőkék, a gazdagság felhalmozásának oldaláról tekintve — nagy mértékben lefékeződött: a pénztőke eredeti felhalmozásának, Marx által jellemzett mozzanatai Magyarországnak nem javára, hanem rovására érvényesültek. A gyarmati rendszer, a protekcionizmus rendszere, az államadósság- és adórendszer nem Magyarországra, hanem Ausztriára nézve látták el „normális" fimkciójukat: azt, hogy „a hűbéri termelőmódnak tőkés termelőmóddá való átalakulását mesterségesen előmozdítsák és az átmeneteket megrövidítsék"; viszont Magyarországra nézve ellentétes hatásuk volt: ezt az átmenetet megnehezítették, hátráltatták, lassították: hazánk elmaradottságát hosszú időre konzerválták. Az eredeti tőkefelhalmozás e két oldala egyenlőtlen összekapcsolódásának286 következtében Magyarországon „a kapitalizmus ,normális' fejlődési útja elkanyarodott."TM Hogyan fejlődött a kapitalizmus ezen a normálistól eltérő úton Magyarországon? Ez a kérdés további vizsgálatot igényel. P. ZSIGMOND PÁL 282 V. ö. az udvari kamara megállapítását már 1832—33-ban: „.^.bár az országban (t. i. Magyarországon) kedvelt gondolattá vált a magyar kézmű- és gyáripar megteremtése, ... ennek megteremtéséhez és továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen előfeltételek szükségesek. Magyarországon azonban az erős ipar mellőzhetetlen előfeltételei: nagyszámú népesség, szakképzettség, elegendő tőkemennyiség, szabad magántulajdon és jó hiteltörvények nincsenek meg a szükséges mértékben és csak nagyon lassan alakulhatnak ki". (Beer: Handelspolitik,.. 45—46.) 283 U. о. 47. 281 Tokmalajev: i. m. 119. 186 A tőke. I. 812. — Kiemelés tőlem. 286 V. ö. Mód: Társadalmi Szemle, 1950. márc.—epr. 315. 287 Révai: i. h. 10
