Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
130 P. ZSIGMOND PíjL azonbian annál nagyobb mértékben hárultak a Habsburg-kölcsönök terhei hazánkra. Először is ki kell emelnünk: a Habsburg-kincstárnak állandó gyakorlata volt, hogy magyar javakat kötött le a felvett államkölcsönök fedezetéül. Néhány példa. 1706 és 1708 között a magyarországi kamarai javakat 2188 593 forint államkölcsön terhelte, holott az összes örökös tartományok javainak terhelése csak 1709 876 forintot tett ki.15 0 A bécsi városi bank 1715-bem egy 100 000 forintos kölcsön fedezetéül megkapta a magyaróvári uradalmat, amelynek jövedelméből évente 33 000 forintnyi hasznot húzóit.16 0 Ez uù uradalom 1746-ig maradt a Stadtbanco kezelésében, amikor pedig évi jövedelme már kb. 360000 forint volt.1" 1759—60-ban viszont egy 10 millió forintos államadóssági célokat szolgált.10 3 Magyarországi bányák, ezek termékei ta kamarai jövedelmeivel együtt.1'-' Idetartozik az is, hogy egyes kamarai javak, főleg bánsági és temesi uradalmak, árubabocsátásával 1794 és 1810 között mintegy 7 millió forinthoz jutott a bécsi udvar, amely összeg ugyancsak államadóssági célokat szolgált.16 3 Magyarországi bányák, ezek termékei és jövedelmei, valamint a Magyarországról befolyó adók és vámjövedelmek is sűrűn szerepelnek az osztrák államadósság zálogfedezeteként, illetve törlesztési kamatokként."4 1703-tól kezdve gyakran fordul elő, hogy az olasz és holland eredetű államkölcsönök fedezetéül a magyar réz- és higanybányákat kötik le.1 "5 Ebben az évben pl. az erdélyi és magyar higany- és rézbányákat egy amsterdami bankárnak engedik át, a tőle felvett 2 millió forin tos kölcsön zálogul. A megállapodás szerint a bankház megbízottaival ellenőrzi a termelést, évente legalább 6000 mázsa rezet és 300 mázsa higanyt kap; amelynek eladásából fedezi a kölcsön kamatait és törlesztését."" 1733-ban a magyar rézbányák termelését a Wiener Stadtbank kapja meg egy kölcsön zálogául.1" 1737-ben Angliában vesznek föl kölcsönt a magyar réztermelésre.140 A magyar sójövedelemre felvettJ államkölcsönök is hosszú sorti teszlek ki: osztrák és külföldi tőkések szerepelnek a haszonélvezők között.109 A magyar vámjövedelmek ugyancsak nem egyszer szolgálják a Habsburg államadósságok céljait.17 0 Mindezek alapján le kell szögeznünk, hegy a Habsburg-álla.,uadósságok fedezésébe igen jelentékeny mértékben vonták be Magyarországot. Az eredeti felhalmozásnak ez az „egyik legerőteljesebb emeltyűje"17 1 tehát — akár a gyarmati rendszer és a protekcionizmus rendszere — nem a magyarországi tőkés fejlődést szolgálta; ellerkezőleg: a magyar dolgozók által termelt értékek ezen a réven az osztják, angol és holland kapitalisták tőkeprofitjává váltak. „Magyarország... csöndes fedezője az osztrák államadósságnak, a nélkül, hogy hivatalosan tudna róla."17 5 A Habsburg-állam adósságai a XVIII. század folyamán — és utóbb is — állandóan növekedtek. 1711-ben még csak 70 millió forintra becsülték a 159 Franz Mensi: Die Finanzen Österreichs von 1701 bis 1740. Wien, 1890. 752. 1M Karl Schwabe: Versuch einer Geschichte des österreichischen Slaals-. Creditsund Schuldwesens. Wien, 1866. 158.; Mensi: i. m. 276. 161 Mensi: i. m. 172. 162 Beer: Staatsschulden... 6—7. юз Nagy Irén: A magyar kamarai birtokok értékesítése a napoleoni háborúk idején. Bp., 1930. 93. 104 V. ö. Marczaü: Milleniumi történet. VIII. 61. 106 Beer: Finanzen ... 339. Mensi: d. m. 368. 107 U. o. 372. 108 U. o. 418. 169 U. o. 675, 714. 170 U. o. 291. 171 A töke. I. 815. 172 Szekfii: i. m. IV. 354.
