Századok – 1949

Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106

AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 129 ismertté váltak; így nein tudta megnyerni a tőkések bizalmát és ellátni tulajdonképpeni feladatát: .az állami kölcsönök nyújtását-149

Ezért 1705-ben a Banco del Giro-t császári parancsra „szabályszerű hitelintézetté alakítják át és átadják Bécs városának".1TM „A bécsi Stadtbanco nagyszabású hitelműveleteket bonyolított le, az állam, részére kölcsönöket szerzett annak adósságait fizette", stb. 1714-től a Stadtbankkal párhuzamosan működött az Universal Bamcalitas, amelynek bankszabadalmát Magyarországon ugyan nem hirdették ki, de mégis kezelésébe adták a magyar kamarai jövedelmeket is. 1721-től kezdve ismét a Stadtbanco látta el egyedül a „nemzeti hank" szerepkörét1?1 Honnan származtak azok az államkölcsönök, amelyeket a bécsi városi bank közvetített a Habsburg^kincstár számára? Ezeket a kölcsönöket részint. osztrák bankárok folyósították, de nem kis mértékben külföldi tőkeérdekeltségek is. „Az államadósságokkal együtt kialakult a. nemzetközi hitelrendszer, amely az eredeti felhalmozás egyik forrását ennél vagy annál a népnél gyakran elrejti. Így a velencei rablórendszer aljasságai Hollandia tőkegazdagságának ilyen rejtett alapját alkotják, ugyanis a hanyatló Velence Hollandiának nagy pénzösszegekét adott kölcsön. Ugyaln.így áll ia dolog Hollandia és Anglia között."15

2

— Hasonlóképpen áll a dolog! egyfelől az olasz városok, Hollandia, valamint Anglia, másfelől Ausztria között. Mikor a bécsi magánbankárok, illetve a Stadbanco nem tudta az államkölcsön-szükségletet kielégíteni, a bécsi udvar külföldi kölcsönök után nézett, olasz, holland, angol bankházaktól szerzett pénzt.1

.5

3

1765 és 1793 között a Brentano, Cimaroli, Battoni, Marchelli, IMarehese, Cresa, Durazzo, Cambiasi, Carbone genovai, Fenzi firenzei, Binaldo herceg modenai, Monte Santa. Therese milanói, Banco di S. Carlo nápolyi, Verbirougge et Göll, Net'tine, Osy holland bankházak és mások látják el a Habsburg-államot kölcsönökkel.154

Az angol tőkebefektetés különösen a század végén és a XIX. század elején ölt nagy méreteket. 1795-ben pl. a Boyd, Plianfield and Comp.-tól 4 millió, 1800-ban 3,62 millió fontsterling kölcsönt vett fel a Ha bs'biurg-kincs tár. 1800 és 1815 között „hadisegély" címén jut jelentős angol kölcsönhöz, így pl. 1800 és 1808 kőzött 31,3 millió fontsterlinghez, 1814r—15-ben 41,4 millióhoz.1*5

Mikor 1826-ban az angol tartozások maradványainak rendezésére került sor, ezek összege 160 millió forintot tett ki.l5

e

— Az angol tőke egyrészt) az államkölcsönök busás profitjának kedvéért fektetett be ilyen jelentékeny összegeket Ausztriában, másrészt politikai feltételekhez kötötte a kölcsönök nyújtását, mint az európai reakció főtámasza.15

7 Mi volt a Habsburg-hatalom államadósságainak fedezete? Mennyibei» nehezedtek az államadósságok Magyarországraf A bécsi körök) szerint Magyarország kivonta miaigát ez alól, hiszen, nem járult hozzá az államadóssági pénztár bevételeihez.15

8

A valóságban egyáltalán nem ez volt a helyzet: Magyarország közvetlenül valóban nem fizetett az államadóssági pénztárba, közvetve ш V. 5. Kérészi Zoltán: Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatás történetéhez. Bp., 1916. 131—142. Adolf Beer: Die Finanzen Österreichs im XIX. Jahrhundert Prag, 1877. 398. Kérészi: i. h. 1И A tőke. I., 816. 153 Adolf Beer: Die Staatsschulden und Staatshaushalt unter Maria Theresia. Wien, 1894. 6—7. 154 Beer: Finanzen... 339.; J. Q. Hauer: Beitrüge zur Geschichte der österreichischen Finanzen. Wien, 1848. 156—157. 165 Hauer: i. m. 148. !9<

Beer: Finanzen... 124—125, 157 Л. А. Зав: Английские субсидии Пруссии, Австрии я Швеции в 1818 г. — Иве АН. СССР. Серия истории и философии. T. VII. Но. 1. 50—68. м V. 5. Eckhart: i. m. 368. •9