Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
124 P. ZSIGMOND PíjL birtokosok által alapított gyárak ílymódoni legalább részben védve voltak a bécsi kormánynak a magyar ipar fejlődését elnyomó rendszabályaival szemben."11 5 — Azonban ez a védelem is nagyrészt hasztalannak bizonyult akkor, amikor a 70-es években a Hofcommerzienrat, ill. a mögötte álló osztrák manufakiuraburzsoázia teljes uralomra juttatta a gyarmatosító iparpolitika „szigorúbb" irányát,110 Magyarországgal szemben ezekben az években pontosan a fordítottját cselekszik annak, amit az örökös tartományokban tesznek. „Míg... az örökös tartományok gyárait ' előlegekkel, mindenféle vám- és egyéb kedvezésekkel pártfogolták és erősítették, addig a magyar gyáraknak örökösen attól kellett tartaniok, hogy valamely vámrendelet keresztülhúzza számításaikat."11 7 Ezeni a ponton válik világossá az örökös tartományok és Magyarország közötti vámvonal fenntartásának egyik értelme: a közbeeső vámvonal lehetővé teszi, hogy — amikor csak az osztrák burzsoázia szükségesnek látja — a magyar iparcikkek Ausztriába való kivitelével kapcsolatos vámtételeket ugi ásszerűen megnöveljék. A vámintézkedéseken kívül új manufaktúrák létesítéséhez kért kiváltságok megtagadása, a régebbi vállalatok tönkremenetelének előmozdítása — legyenek ezek akár udvarhű arisztokraták vállalatai, vagy éppen fejedelmi alapítások, mint a Mária Terézia férje. Lotharingiai Ferenc által alapított sasvári posztó-manufaktúra —, ezek voltak azok az eszközök, amelyekkel Bécs a,z ipari tőkés fejlődés gyenge kezdeteit elsorvasztotta Magyarországon.11 8 — Hogy milyen élesen domborodik ki a gyarmati sorba hajtott Magyarországon a protekcionizmus rendszerének ez a negatív oldala, arra nézve hadd ragadjunk ki a Commerzienralt elnökének egyik jelentéséből egy jellemző kitételt: meg kell akadályozni, hogy Magyarországon „számos gyár felállításával a polgári rend és az iparosok életfeltételeit megtámadják."1111 Ez másszóval azt jelenti, hogy Magyarországon konzerválni kell a céhes kistermelést a. tőkés termelő'móddal szemben. Itt közvetlenül kiderül, hogy a Protekcionizmus Magyarországra nézve éppen ellentétes jellegű volt, mint Ausztriára: célja nem az, hogy erőszakkal megrövidítse az elavult termelőmódból a modern termelőmódba való átmenetet, hanem az, hogy erőszaklral késleltesse, hátráltassa ezt a folyamatot. Mi az oka annak, hogy az osztrák burzsoázia, annyira féltette a még jóformán meg sem született magyar tőkés ipartól a magyar fogyaszrtópiaeot1 ? Mi az oka annak, hogy Kaunitz kancellár szerint „céltudatos támogatás nélkül Magyarország egészen aiz örökös tartományok fölé kerekednék és ezzel az egész monarchia jóléte veszélybe jutna"?180 A vámrendszerrel kapcsolatos tervezetek egyikében olvashatjuk a válaszít: a magyar ipar konkurreneiája azért hozhat veszedelmet az osztrák iparra, mert Magyarország a legtöbb nyersanyagot maga termeli; továbbá, mert az élelmicikkek árai és ennélfogva a munkabérek is alacsonyabbak Magyarországon.12 1 Az osztrák burzsoázia tehát az olcsó nyersanyagok és főleg az olcsó munkabérek miatt fél a magyar ipar versenyétől: ezért kell lehetetlenné tenni a magyar ipari fejlődést. — Ezt a gondolatmenetet csaknem szórói-szóra megismétli később II. József is.12 2 hogy azután egy további fontos pzeimponitta.1 egészítse ki abban az érvelésben, amelyet sajátkezűleg ír egy, a magyar ipar fejlesztését célzó 116 Révai: li. m. 110. 116 Eckhart: i. m. 106. kk. 117 U. o. 117. 118 U. o. 115. kk. 119 U. o. 109. — V. ö. a Staatsrat 1770. évi határozatát a magyar ipari fejlődés megakasztásáról. (Priester: i. m. 188.) 120 U. o. 84. 121 Ember: i. m. 257. 122 Horváth: i m. 229. — V. 5. Berzeviczy: alább i. m. II. 194.
