Századok – 1949

Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106

AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 125 beadványra. „A kincstár nem, támogathat olyan maimfaktúrát, amely az örö­kös tartományok élelmét csökkenti, mert Magyarországon az élelmiszerek sokkal olcsóbbak."12 3 Tehát Bécs nemcsak az olcsó munkabérek lehetősége miatt fél a magyar ipartól, hanem attól is tart, hogy a magyar ipar kifejlő­dése belső piacot teremt a belföldi mezőgazdasági terményeknek s így elvonja az olcsó élelmiszereket az örökös tartományok piacáról. És ezzel az érveléssel már kellős közepén vagyunk annak a mezőgazdaságpolitikának, amelyet Bécs folytatott a „magyar gyarmaton". Hogy mennyire gyarmatnak tekintette a bécsi udvar Magyarországot, kitűnik már abból is, hogy azokat a növényeket akarta nálunk meghonosí­tani, amelyeket Anglia, Hollandia, stb. a gyarmatokról hoztak be. Ismeretes, hogy nagy erőfeszítéseket tett — elsősorban a Bácskában és a Bánságban — az indigó és más festőnövények, a gyapot, a rizs. a bors és egyéb gyarmat­áruk termesztésére; hogy „plantage"-okat, ültetvényeket létesített, és bizony felmentette állásától azt a tisztviselőt, aki kénytelen volt beismerni, hogy Magyarország — legalábbis az éghajlati viszonyok szempontjából — mégsem gyarmat.12 4 — Ezen túlmenő célját azonban — hogy Magyarországról olesó mező­gazdasági terményeket és nyersanyagot biztosítson az örökös tartományok iparának — nagymértékben sikerült elérnie- Jól mutatják ezt a, Magyar­ország és Ausztria közötti áruforgalomról készült összeállítások. Míg egy­részről az Ausztriából Magyarországra behozott textiláruk értéke egy ember­öltő alatt megötszöröződött, sőt egyes árucikkekben megtízszereződött, addig másrészről a Magyarországból Ausztriába szállított mezőgazdasági termé­nyek és nyersanyagok mennyisége is három-négyszeresre, egyes években és terményekben még magasabbra emelkedett.12 5 Ez a másik vonala a gyarmati rendszernek: Magyarország ne csak kizárólagos piaca legyen az osztrák iparnak, hanem egyben kizárólagos élelmiszer- és nyersanyaigtermelője ÍS. Hiszen a gyarmat olyan terület, amely „csaknem kizárólag mezőgazdaság­gal és speciálisan a mezőgazdaság tömegtermékeinek előállításával foglal­kozik."12 6 Nem kell tehát tévedésbe esnünk, amikor arról értesülünk, hogy a bécsi udvar a XVIII. század második felében mezőgazdasági reformtörekvéseket igyekezett Magyarországon megvalósítani. Ezeknek az intézkedéseknek nem az volt a céljuk, hogy a magyar gazdasági fejlődést előmozdítsák, hanem az, hogy az osztrák ipari fejlődés érdekét szolgálják. A bécsi politika képviselői számos alkalommal minden kertelés nélkül kinyilvánították ezt az álláspont­jukat. „Magyarország tartsa fenn a termények olcsóságát, hogy az osztrák tartományok ipara és növekvő népessége számára az élelmiszerek kiapad­hatatlan forrása legyen."127 De még ez sem minden. Nemi elég megállapítani, hogy Magyarország a minden eszközzel iparosított örökös tartományok élelmiszer- és nyers­anyagforrása volt, hanem szemügyre kell vennünk ennek a mezőgazdasági terménykivitelnek a körülményeit is. A nagy nyugati gabonafelvevő piacok távol voltak, amúgyis nagyrészt kiestek a kiviteli lehetőségek köréből; a többit pedig elvégezték a kiviteli vámok és tilalmak. Ugyanez áll az itáliai városokba való kivitelre is, amely elé már a szárazföldi szállítás viszonyai­nak elmaradottsága és a folyók szabályozatlansága is csaknem áthidalbatat-123 Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. Bp., 1885. I. 107. 124 V. ö. Berényi Pál: Skerlecz Miklós báró művei. Bp., 1914, 163—165. 125 V. ö. Külkereskedelmi áruforgalmunk kimutatásai. Eckhart: i, m. I. függelék. 126 A tőke. Id. kiad. III. 721. Németül. — V. ö. Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. 252., 587. 127 Id. Priester: i. m. 184, — Hasonló nyilatkozatokra 1. Eckhart: i, m. 109., stb.

Next

/
Thumbnails
Contents