Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 125 beadványra. „A kincstár nem, támogathat olyan maimfaktúrát, amely az örökös tartományok élelmét csökkenti, mert Magyarországon az élelmiszerek sokkal olcsóbbak."12 3 Tehát Bécs nemcsak az olcsó munkabérek lehetősége miatt fél a magyar ipartól, hanem attól is tart, hogy a magyar ipar kifejlődése belső piacot teremt a belföldi mezőgazdasági terményeknek s így elvonja az olcsó élelmiszereket az örökös tartományok piacáról. És ezzel az érveléssel már kellős közepén vagyunk annak a mezőgazdaságpolitikának, amelyet Bécs folytatott a „magyar gyarmaton". Hogy mennyire gyarmatnak tekintette a bécsi udvar Magyarországot, kitűnik már abból is, hogy azokat a növényeket akarta nálunk meghonosítani, amelyeket Anglia, Hollandia, stb. a gyarmatokról hoztak be. Ismeretes, hogy nagy erőfeszítéseket tett — elsősorban a Bácskában és a Bánságban — az indigó és más festőnövények, a gyapot, a rizs. a bors és egyéb gyarmatáruk termesztésére; hogy „plantage"-okat, ültetvényeket létesített, és bizony felmentette állásától azt a tisztviselőt, aki kénytelen volt beismerni, hogy Magyarország — legalábbis az éghajlati viszonyok szempontjából — mégsem gyarmat.12 4 — Ezen túlmenő célját azonban — hogy Magyarországról olesó mezőgazdasági terményeket és nyersanyagot biztosítson az örökös tartományok iparának — nagymértékben sikerült elérnie- Jól mutatják ezt a, Magyarország és Ausztria közötti áruforgalomról készült összeállítások. Míg egyrészről az Ausztriából Magyarországra behozott textiláruk értéke egy emberöltő alatt megötszöröződött, sőt egyes árucikkekben megtízszereződött, addig másrészről a Magyarországból Ausztriába szállított mezőgazdasági termények és nyersanyagok mennyisége is három-négyszeresre, egyes években és terményekben még magasabbra emelkedett.12 5 Ez a másik vonala a gyarmati rendszernek: Magyarország ne csak kizárólagos piaca legyen az osztrák iparnak, hanem egyben kizárólagos élelmiszer- és nyersanyaigtermelője ÍS. Hiszen a gyarmat olyan terület, amely „csaknem kizárólag mezőgazdasággal és speciálisan a mezőgazdaság tömegtermékeinek előállításával foglalkozik."12 6 Nem kell tehát tévedésbe esnünk, amikor arról értesülünk, hogy a bécsi udvar a XVIII. század második felében mezőgazdasági reformtörekvéseket igyekezett Magyarországon megvalósítani. Ezeknek az intézkedéseknek nem az volt a céljuk, hogy a magyar gazdasági fejlődést előmozdítsák, hanem az, hogy az osztrák ipari fejlődés érdekét szolgálják. A bécsi politika képviselői számos alkalommal minden kertelés nélkül kinyilvánították ezt az álláspontjukat. „Magyarország tartsa fenn a termények olcsóságát, hogy az osztrák tartományok ipara és növekvő népessége számára az élelmiszerek kiapadhatatlan forrása legyen."127 De még ez sem minden. Nemi elég megállapítani, hogy Magyarország a minden eszközzel iparosított örökös tartományok élelmiszer- és nyersanyagforrása volt, hanem szemügyre kell vennünk ennek a mezőgazdasági terménykivitelnek a körülményeit is. A nagy nyugati gabonafelvevő piacok távol voltak, amúgyis nagyrészt kiestek a kiviteli lehetőségek köréből; a többit pedig elvégezték a kiviteli vámok és tilalmak. Ugyanez áll az itáliai városokba való kivitelre is, amely elé már a szárazföldi szállítás viszonyainak elmaradottsága és a folyók szabályozatlansága is csaknem áthidalbatat-123 Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. Bp., 1885. I. 107. 124 V. ö. Berényi Pál: Skerlecz Miklós báró művei. Bp., 1914, 163—165. 125 V. ö. Külkereskedelmi áruforgalmunk kimutatásai. Eckhart: i, m. I. függelék. 126 A tőke. Id. kiad. III. 721. Németül. — V. ö. Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. 252., 587. 127 Id. Priester: i. m. 184, — Hasonló nyilatkozatokra 1. Eckhart: i, m. 109., stb.
