Századok – 1949

Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106

112 p. zsigmond pÍJl „maga sem tagadja, hogy igyekszik minél többet kisajtolni" és „kérlelhetetlen szigorral" ellenőrzi a hadrakelt seregnél a pápai szék által befektetett tőkék hovafordítását.3

1

— Ha a háborúban résztvevő csapatokra, hadvezérekre tekintünk, akkor is ugyanezt látjuk: a vállalkozás üzleti jellegét, a hadjárat gyarmatszerző jellegét. „A hadvezérek üzletszerű szerződéses megállapodásokban vállalkoztak a hadjáratban való részvételre. A különböző fejedelmek, tartományi hercegek és grófok versengve szerveztek csapatokat és jöttek a busás fizetés... reményében."3

2

E mellett a hatalmas zsákmány reménye vonzotta őket Magyarországra, akárcsak a conquistadorokat Amerikába,.3

3

Mindebből könnyen megítélhetjük, mennyire volt megalapozott egyes történetíróknak az a beállítása, hogy a török kiűzése az Európában s elsősorban a német birodalomban újonnan fellángolt „keresztes lelkesedésnek", „szénit fanatizmusnak" volt köszönhető. Ezek után nem is csodálatos, hogy az ú. n. „felszabadító" hadjáratok lefolyása tökéletesen beleillik abba a képbe, amelyet Marx rajzol a gyarmati háborúkról. A számos egykorú forrásból ugyanaz a kép tárul elénk: a nyílt, brutális erőszak a „bennszülött lakossággal szemben. Az idevágó tények közismertek: a magyar parasztságra nehezedő, hirhedt porció-rendszer3

4

s ennek borzalmas következményei;35

a katonaság évről-évre megismétlődő pusztításai és fosztogatásai, különösen a téli szállás örve alatt; a kis csapatvezetők visszaélései, akik „állásukat aranybányának tartják, tőkét gyűjtenek és az alattvalók véres verejtékéből mérhetetlen fényűzésben élnek";5

0

a vezérek, a nagy kalandorok, Caraffa és társai, gyilkosságai és hatalmas pénzrablásai", stb. stb. „Az a bánásmód, amelynek Magyarországot alávetették — állapítja meg Priester — megfelel annak, ahogy a tengeri hatalmak kereskedelmi társaságai a tengerentúli gyarmatokat kezelték."38

Azokra az eseményekre, amelyek ekkor Magyarországon lejátszódtak, bízvást elmondhatjuk Marx szavait: „Ezek az idilli folyamatok az eredeti felhalmozás főmozzanatai"39 — persze az osztrák eredeti felhalmozásé. Ilyen végzetes körülmények között „szabadult fel" Magyarország nagy része a fejlődését visszavető és mérhetetlen pusztulásba döntő török uralom alól és vált ismét az európai civilizáció területévé; sok tekintetben hasonló körülmények között, mint ahogy a tengerentúli gyarmatokon jelent meg az „európai civilizáció".4

0

Mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy a török kiűzése Magyarországról egyben a Habsburgok gyarmatszerző háborújának tekint hető-4

1 A török ellen folytatott sikeres hadjáratok megteremtették Magyarország gyarmatosításának alapfeltételét. Csakhamar megnyilatkozott Bécsnek az a törekvése, hogy a gyarmati háborúk módszereivel szerzett országot gyarmat-51

Károlyi: i. m. 104—106; Fraknói: i. m. 113. kk. M Mód: i. m. 36, — V. ö. Károlyi: i. m. 46—82. 33

V. ö. Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig. Milleniumi történet, VIII. Bp., Í898. 94. 54

L. pl. Károlyi: i. m. 140—145. 35

L. pl. Bubics Zsigmond—Merényi Lajos: Herceg Esterházy Pál nádor 1635—1713. Bp., 1895. 238—246. 36 Johan Nie. Flämitzer: Der in böhmische Hosen ausgekleidete ungarische Libertiner oder des glorwürdigsten Erzhauses Oesterreich festgesetztes Souverain- und Erbrecht im Königreich Ungarn. Würzburg. 1688. 1*5. kk. — Id. Szekffl: i. m. IV. 249. " M. Gt. Sz.. 1903. 424—425.; 1904. 46—49.; Századok. 1876, 584—596,; Történelmi Tár, 1895. 609. kk., stb. 38 Priester: i. m. 120. 39

A tőke. I. 811. 40

V. ö. A tőke. I. 814. 41

V. ö. Mód: i. m. 36.