Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 113 ként is kezelje és megakadályozza, hogy az önálló polgári-nemzeti fejlődés útjára lépjen. Nemcsak az 1687-88-i országgyűlés artikulusaira gondolunk, — amelyek a Habsburgok „örökös királyságát" hozták a a magyar nép nyakára s ezzel a Pragmatica Sanctio alapjait rakták le —" hanem arra, hogy a Habsburg-abszolutizmus a XVII. század végén — s utóbb — nem szüntette meg az eddig három részre szakadt és most visszafoglalt ország feldaraboltságát, hanem fenntartotta, sőt továbbfejlesztette azt. Bécs az országot nem egyesíti, hanem továbbra is részekben tartja; az eddigiekhez képest azzal a változtatással, hogy nem három hatalom uralkodik három részen, hanem egy hatalom, a gyarmatosító törekvésű Habsburgok, valamennyi rész felett. Külön marad Erdély, külön Szlavónia, külön a katonai határőrvidék (maga is részekre szabdalva), egyideig külön a régi Habsburgterület és az újonnan szerzett Neoaequisticum is." Miért említjük ezt a tényt, az ország „szétszakítva egyesítését",4 4 mint az önálló polgári-nemzeti fejlődés megakadályozását? Sztálin klasszikus meghatározása szerint: „A nemzet az emberek történelmileg kialakult tartós közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségében megnyilvánuló lelki alkatnak közössége alapján keletkezett... Csakis az összes ismérvek együttes jelenléte esetén beszélhetünk nemzetről."45 E szerint a terület és a gazdasági élet közösségének hiánya döntő módon akadályozza a nemzetté fejlődést. AmikoT tehát a Habsburgok, a török kiűzése után, nem hoztak létre egységes magyar államterületet, hanem, a belső határokat és belső vámvonalakat megtartották, sőt szaporították,40 akkor ezáltal megakadályozták, hogy Magyarország az önálló polgári-nemzeti fejlődés útjára lépjen. Tehát: Magyarország gyarmatosításának további előfeltételét teremtették meg. A gyarmatosító háború „módszereitől" elsősorban sújtott parasztság a XVII. század végén fegyvert fogott az elnyomók ellen. De csakhamar az uralkodóosztály egy része is sorompóba állt, hogy a gyarmatosító Habsburghatalommal szemben biztosítsa sc ját tőkefelhalmozásának lehetőségét, kivívja a tőkefelhalmozás nemze'i feltételeit.4e b II. Rákóczi Ferenc vezetésével nemzeti szabadságharc robbant ki tehát az ország gyarmatosításának megakadályozására hazánk függetlenségének kivívására. A szabadságharc teljes élességgel vetette fel a kérdést: önálló polgári-nemzeti fejlődés útjára lép-42 Gustav Túrba: Die Grundlagen der Pragmalischen Sanction. Wien. 1911. 32. к к. 43 Az 1712-i országgyűlés állal kiküldött bizottság felsorolja az ország elszakított vagy idegen kormányzás alatt álló részeit. „A Partiumot ide kell szerezni Erdélytől; a bányavárosokat ki kell venni a császári bányakamara hatósága alól; a Jászkúnságot ki kell váltani a német lovagrendtől, melynek Leopold 1702-ben eladta, Magyarországba be kell kebelezni Posega, Verőce, Valkó. Szerém, Bács, Bodrog, Zaránd, Békés, Csongrád, Csanád megyéket, melyeket visszavettek ugyan a töröktől, de amelyek még a császári haditanács és a császári kamara igazgatása alalt állanak. Dalmácia—Horvát—Tótországhoz csatolandók a varasdi generalalus (határőrvidék), a Frangepán- és Zr'nyi javak úgy a tengerparton, mint Horvátországban, melyeket a belső ausztriai kormány még nem bocsátott ki karmaiból, lovábbá Lika, Corbavia és a Száva folyó melléke, melyet a krajnai-mokrici uradalom ragadott magához." (Marczali: i. m. 33.) 44 E tény értékelésére Gerőné Fazekas Erzsébet hívta fel a figyelmet. 45 J. V. Sztálin művei. II. Bp., 1949. 321—322. 46 „Ha valaki Erdélyben árut vett, harmincadot fizetett. Amint Magyarországba ért, az első harmincadnál újra megvették rajta; ha szerencsésen elért az udvari kamara alá rendelt ,,Neoacquistica"-ra, ott megint fizethette a harmincadot. S ha innét Szlavónia területére ment, oil újra megvettek rajta A győri marhakereskedők 1695-ben hitelesen kimutatták, hogy Erdélytől Győrig 55 különféle tételt kellett egy-egy marha után fizetniök." (Takáts: M. Gt. Sz. 1899. 347.) 4ei V. ö. Mód: Társad. Szemle, 1950. márc.—ápr. 316. 8
