Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
az eredeti tőkefelhalmozás magyarországon 113 hogy behozatal nyersanyagokból álljon, amelyeket az; országban dolgoz, zanak fel"; hogy „semmi esetre sem szabad olyan árukat behozni, amilyeneket az országban is gyártanak"; hogy az iparcikkek kivitele számára ..mindenképen új fogyasztópiacokat kell teremteni"; stb1 6 — Az ilyenféle elképzelések — ha lassan, tökéletlenül és töredékesen — a XVII. század utolsó évtizedeitől fogva kezdtek valósággá válni, részben éppen Becher és Schröder tevékenységéből, akik magas állami hivatalokat töltöttek be. így Becher létrehozta a Commerzcollegiumot, mint állami szervet a kereskedelem és ipar fellendítésére, „Császári Selyemtársaságot'' alapított, amely egymásután több manufaktúrát hívott életre; általában a XVII. század utolsó évtizedeiben némileg megélénkült a manufaktúra fejlődés a textiliparban, az üvegiparban, stb.17 Első tekintetre szembetűnő ezekben a korai merkantilista osztrák törekvésekben, hogy „nem képesek Magyarországot, mint... az ausztriai tartományokkal ugyanazon bánásmódot érdemlő területet elképzelni, hanem ezek mellett Magyarországnak kezdettől fogva alárendelt, elnyomott' helyzetet jelölnek ki... Magyarország a fejlett iparral bíró osztrák tartományok gyarmati területe, — ez a fogalom csírájában megvan az osztrák kameralistáknál akkor, amikor először képzelik el egységes gazdasági terület gyanánt a monarchiának még politikailag annyira különböző országait."1 8 Ez a felfogás feltűnik mind Hörnigk elméleti tervezgetéseiben, aki Magyarországot „valódi kenyér-, zsír- és húsbányának"1 9 tekinti; mind Becher gyakorlati kezdeményezéseiben, amelyek a magyar külkereskedelmet az osztrák érdekeknek rendelik alá.20 „Ennek a jelenségnek eredetét kutatva," természetesen nem „állapohatunk meg" a bécsi vezető körök „magyargyűlöleténél".2 1 A magyarázat magából a protekcionizmus lényegéből folyik. „Az európai államok tülekedtek e találmány szabadalmáért" — mondja Marx — „és ha már egyszer a tcbbletcsinálás szolgálatába állottak, e célból nemcsak saját népüket sarcolták meg... A függő helyzetben lévő szomszédországokban minden ipart erőszakkal kiirtottak, mint pl. Anglia az ír gyapjúmanufaktúrát.'"2 Nem véletlen tehát, hogy az osztrák protekcionizmus rendszere hazánknak hasonló szerepet, „alárendelt, elnyomott helyzetet" jelöl ki. De még ennél is többről van szó. A pénztőkék felhalmozásának meggyorsítása, a tőkés fejlődés siettetése, a „többletcsinálás" érdekében, a nyersanyagtermelő és ipari fogyasztó területek bizitosítása érdekében az európai államok nemcsak a protekcionizmushoz, hanem e mellett a gyarmati réndszer felállításához folyamodtak. Hiszen: „A gyarmati rendszer melegházszerűen érlelte a kereskedelmet— A rohamosan növekedő manufaktúrák számára a gyarmatok fogyasztópiacot és a piaci monopólium által hatványozott felhalmozást biztosítottak. Az Európán kívül egyenesen fosztogatással, rabszolgaságba döntéssel és rablógyilkosságokkal zsákmányolt kincs az anyaországba áramlott és itt tőkévé alakult."2 2 b Természetes tehát, hogy a Habsburgállam is a gyarmati rendszer felállítására törekedett. 16 V. ö. Priester: i. m. 28—30. 17 V. ö, Franz Martin Mayer: Die Anfänge des Handels und der Industrie in Österreich und die orientalische Compagnie. Innsbruck. 1882. 4. kk. 18 Szekfii Gyula: Magyar történet. Bp., 1935. IV. 182. — Kiemelések — a rrarxista klasszikusoktól származó idézetek kivételével — tőlem. P. Zs. P. 19 Hörnigk: i. m. 37—38. 20 V. ö. Takáts Sándor: Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt. Magyar Gazdaságtörlénelmi Szemle (M. Gt. Sz.), 1899. 348. kk. 21 Szekfü: i. m. IV. 183. 22 A tőke. I. 818. »/b A tőke. I. 814.