Századok – 1949
Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon 79
az egyház szerepe az árpádkori magyarországon 101 alakulási formájáról éppen az 1290-es decretum számol be.7 5 Ennek a köznemességnek anyagi érdekeit — jobbágyesalogatás, jobbágyelhajtás — éppenúgy fenyegették a nagyurak, mint az egyháziakét. • De a viszonyok a század folyamán megváltoztak, az egyháziak már nem vezetők az uralkodóosztályon belül, ezt a vezetést a világi nagybirtokosság egy rétege, a hatalmas tartományurak vették át, s minden ezzel szemben álló erő, az egyre gyengülő királyi hatalommal együtt sem elegendő a világi nagybirtokosság előretörésének visszaverésére. III. Endre uralkodásának egész ideje alatti a tartományurak erősödéséről és az ezzel szembeni álló minden erőnek visszaszorulásáról van szó. Ladomér minden harciassága sem elegendő az egyháziak hatalmi fölényének visszaszerzésére. Ez egészen természetes: a gazdasági fölény elveszett, vagy legalább Te jelentéktelenné vált, a külső politikai hatalom, a pápaság fokozatosan veszít jelentőségéből. Az egyházi nagybirtokosság, mely — a pápa irányítása alatt — a; feudális széttagolódás első nagy irányítója volt, amely a központi királyi hatalom széldaraibolásában az élen járt, most szeretne erre a szétesett központi hatalomra támaszkodni. Még egyszer, utoljára kísérli meg az egyházi oligarchia visszaszerezni elvesztett vezető szerepét. Az 1298-as conistitutio, a III. Endre uralkodásának végén keletkezett ú. n. utolsó arany bulla, ad erről tanúságot. Ez a constitutió -nyiltan a bárók ellen lép fel, a király, a „köznemesség" és az egyháziak összefogásának jegyében,. „Minden sérelemnek, rablásnak és h a ta 1 nia s к о d ás nak pedig teljes elégtételt keil szolgáltatnia a rablónak, hatalmaskodónak és sértőnek a sértett féllel szemben,, mégpedig a jelen gyűlés napjától számított három hónapon belül." Nyilvánvaló, itt a középbirtokos nemességről vaim szó, mert mindenütt az egyháziak birtokaival együtt említik az utóbbiak birtokait, népc-it, amelyekkel szemben a bárók erőszakoskodtak. „Az egyháziak és nemesek elragadott jogait vámokban, vásárokban és birtokokban, vissza kell szerezni és őket ebbe teljes joggal visszaültetni."7 ' Külön kiemeli, hogy az egyházak feje és minden egyes tagja régi szabadságainak örvendjen és kiemeli, hogy üresedés idején sem a király által, sem az ő kiküldöttje által, akik magukat kegyuraknak nevezik, semmi egyházi ember ki ne fosztassék.7 4 Nem térhetünk ki most minden egyes pontra, amely a constitútióban az egyháziak és a köznemes közös érdekének védelmében, áll, csak arra akarunk még rámutatni, hogy a büntetés, amellyel az ellenszegülő bárókat a conetitutio különböző pontján sújtja: az egyházi kiátkozás. Az egyházi kiátkozásnak az egész középkoron át igen komoly súlya van. Mint láttuk, ai pápák többízben kényszerítették az uralkodókat! kívánságaik vagy parancsaik végrehajtására éppen az egyházi kiátkozás útján. Jól tudjuk, hogy még ebben az időben, pontosan 1289-ben, az esztergomi érsek a budai polgárokkal szemben gazdasági érdekeit éppen a kiátkozás erejével érvényesíti,75 sőt az Esztergomban magában lázadó polgárokat, az esztergomi 72 Item possessiones, fora et castra quorumcumque per violentos detentores indebiie occupata restituantur et reddantur. 20. pont. Endlicher: i. m. 618. 1. 73 Лига eciam ecciesiastica et nobilium, in possessionibus in foris. in tribulis et tiliis, quocunque tempore et quoscunque indebite occupata, penitus restituantur. (3. pont.) End. lieber: i. m. 632. 1. 74 Item statuimus. quod usque ad très menses a die presentis conrgregationis computandos, omnibus lesis, spoliatis seu depredatis. per eos qui Ieserunt et depredacionem commiserunt, plena fiat satisfactio et ablatorum restitutio. (50. pont.) Endlicher: i. m. 634. 1. 75 Mon. Strig. II. 252. 1.
