Századok – 1948
Mérei Gyula: A magyar céhrendszer 1848 előtt 60
A MAOYAK CÉHRE N"D SZER 1848 ELŐTT 91 való félelem is igazolja, hogy az összes céhlegények a cipészekhez hasonló helyzetben sínylődtek, a céhbeli munkásság egészében forradalmi feszültség halmozódott föl. A helytartótanács másnap intézkedett katonai karhatalom kirendeléséről. Egyidejűleg utasította a tanácsot, hogy a mozgalom elfojtása után haladéktalanul vizsgálja ki az ügyet és a vétkesnek talált legényeket, elsősorban a mozgalom vezetőit, példásan büntesse meg. Ha pedig akadnának közöttük sorozás alá eső vándorlegények, vagy a kisebb bűnösök közül olyanok, akik nem akarnának visszatérni mesterükhöz, ezeket sorozzák be katonának. A többit, akiket csak rossz tanáccsal csábítottak zendiilésre, komoly dorgálás után küldjék vissza munkahelyére. A legények kérése a helytartótanács szerint visszaélés, amit meg kell szüntetni, tehát nem lehet teljesíteni. Az előiratok átvizsgálásából azonban kiderült a város súlyos mulasztása, amit azzal követett el, hogy a legények 1835 márciusában beadott kérésére a vizsgálati jelentés csak decemberben készült el. Ez a késedelem a nyugtalanság magvát vetette el. Gyors vizsgálattal a rossz tanácsok és nyakasság következményeit el lehetett volna hárítani. Súlyosan helyteleníti tehát a kormányhatóság a város és céhbiztos hanyagságát. A szállásokra való panasz jogosságát az orvosi bizonyítvány is alátámasztja.7 7 A helytartótanács leirata azonban lényegében azt mutatja, hogy a kormányhatóság védte a mesterek érdekeit. A helytartótanács intézkedése nyomán rendelkezésre állt a katonai segítség is. A cipészlegények mozgalmát a városi uralkodóosztály és az államhatalom erőszakszerve együttesen eltiporta. 91 legényt letartóztattak. A városi „békéltető" kísérletek lefolyását, a legények magatartását és hangulatát, majd a mozgalom leverését Vittich Mátyás János városi darabonthadnagy itt következő jelentése adja elő: Az 1836. február 23, 24 és 25-én Pest szabad kir. városban lezajlott cipészlegénylázadás ügyének tényvázlata. Species-Facti in Betref des Aufstandes der Schuhmacher Gesellen in der König[lithen| Stadt Pesth den 23., 24. und 25-ten Februar 1836.78 Den 23t[en] Vormittag 11. Uhr erhielt loblichen Magistrat vorzutragen, den ich, nebst mehreren Stadthauptsmann-Amte hierauf folgenden Bescheid in Geduld Individuen durch Herren Stad'i'hauptmann abzuwarten, bis dahin aber die öffent.lohann v. Eichholz den Auftrag, mich liehe Kuhe und Ordnung nicht zu stöhauf die in der Theresien Vorstadt, Ellen- ren, welches Betragen als den Allerbogen Gasse gelegene Schumacher Her- höchsten Anordnung zuwieder ihre Sabergo zu begeben, und denen alldort zu- che nur verschlimmern und üble Folgen sammen gerotteten Gesellen zu bedeuten, nach sich ziehen könne. — Vergebens zu ihren Meistern zurückzukehren, ihre war jedoch jede Vorstellung, sie forderallenfalls gegründeten Klagen und Be- ten die alte Ordnung, wie selbe seit mehr sehwerde, schriftlich oder mündlich dem als hundert: Jahren bestanden, bis dahin 77 O. L. Hit. Citt. Normale 68—2—1836. 1836. február 26-i leirat. 78 Fővárosi Levéltár. Intiinata a. n. F. 65. No. 5491. Eredeti tisztázat.