Századok – 1948
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon I. 19
AZ ERE 5ETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 59 ... néhány év alatt, különösen gyékényponyvák készítésében, szép eredményt mutatott. A rabmühely jövedelmei évről-évre annyira szaporodtak, hogy ... a vármegye 1846 végén megengedte, hogy a műhely téli helyiségének felépítésére kölcsön vétessék fel."18 4 Egerben is „rab-dolgozóházzal" kapcsolatban építették fel a „tömlöczhelyiségeket".18 5 A „kényszerítő dologházak" e rendszerével kapcsolatban18 6 méltán elmondhatjuk, hogy az 1848-at közvetlenül megelőző időkben „a földjétől erőszakkal megfosztott, elűzött és csavargóvá tett falusi népességet" már Magyarországon is kezdték „belekorbácsolni, -bélyegezni és -kínozni abba a fegyelembe, amelyet a bérmunka rendszere megkövetel". íme, ezek voltak „a termelők és termelőeszközök történelmi szétválasztási folyamatának" eredményei Magyarországon 1848 előtt. Magyarország mezőgazdasági, ill. eredetileg mezőgazdasági dolgozóinak majdnem 60%-a nincstelen zsellér, s alig 40%-a telkes gazda; az utóbbiaknak is csaknem a fele félteleknél kevesebb földdel rendelkezik csupán, tehát nagyobbára olyan telektöredékkel, amelyből semmiképen sem tud megélni.187 A nincstelen, kisajátított tömegek zöme nem tud se élni, se halni. Ott látjuk őket a falvakban és városokban, mint koldusokat, a széles alföldi pusztákon, mint „futóbetyárokat", a túltelített börtönökben, mint rabokat és kényszermunkásokat. És azok közül, akik még földjükön maradtak, akiket még nem sajátítottak ki egészen, szintén egyre több parasztot fenyeget ugyanez a veszély. A parasztok és nincstelenek tömege a XIX. század első évtizedeiben is megmozdul időnként és felkelésekben tör ki. De ezek a mozgalmak vezető nélkül és irányítás híján teljesen eredménytelenek maradnak.188 Mi lesz ezekkel a parasztokkal és nincstelenekkel? Akad-e a magyar társadalom osztályai közül olyan, amely élére áll mozgalmaiknak? Ki tudják-e vívni forradalmi harcukkal a „földrablások jóvátételét"?18 9 „Szét tudják-e zúzni" a kisajátításuk révén létrejött „hatalmas urasági gazdaságokat"; meg tudják-e teremteni „a szabad kisparaszti gazdaságot szabad földön"?19 0 Milyen mértékben és milyen ütemben válnak ipari és mezőgazdasági bérmunkásokká? Mindezekre a kérdésekre az 1848—49-es forradalomnak és szabadságharcnak kellett megadnia a választ. P. ZSIGMOND PÁL 184 U. o. III. 103—104. 185 Szederkényi: i. m. IV. 451. ш V. ö. Ungár László: A hazai céhrendszer bomlásáról. Századok, 1938. 170. 187 V. ö. Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest, 1847. I. 19, 46—50; Galgóczi Károly: Magyarország mezőgazdasági statisztikája. 68, 103, 75. 188 V. ő. pl. Balásházy János: Az 1831. esztendői felsőmagyarországi zendüléseknek történeti leírása. Pest, 1832; Zemplén vármegye. Magyarország vármegyéi és városai c. sorozatban. Bp., é. n. 460—468; stb. 189 Révai: i. ni. 97. 190 V. ö. Lenin: Az agrárkérdés Oroszországban a XIX. század végén. Németül. Válogatott művei. Moszkva, 1932. I. 72.
