Századok – 1948
Mérei Gyula: A magyar céhrendszer 1848 előtt 60
A MAGYAR CÉHRENDSZER 1848 ELŐTT (Az 1836. évi pesti cipészlegénymozgalom.) I. „A kapitalista termelés előtt, vagyis a középkorban általános volt a kisüzem a munkásoknak termelési eszközeik feletti magántulajdona alapján: a kis, szabad vagy jobbágy parasztok földmüvelése, a városok kézművesipara. A munkaeszközök — föld, mezőgazdasági eszközök, műhely, kézi szerszámok — az egyes ember munkaeszközei voltak, csak egy-egy ember használatára szabva, tehát szükségképen kicsinyesek, kisméretűek, korlátozottak. De éppen ezért rendszerint a termelő sajátjai voltak."1 A munkaeszközök jellege meghalározta a kézművesipari üzem méreteit is. Ez a mester családtagjain kívül általában 2—5 munkásból, tanulókból, segédekből állt. A kézművesipar kis méretei miatt maga a mester is részlvett a termelésben. Ilyenformán a termékekre való tulajdonjoga személyes munkáján alapult, bár kizsákmányolás természetesen már akkor is volt, hiszen a tanuló és segéd munkája több értéket termelt, mint amennyibe a mester által adott lakás, ellátás került és amennyit ez az összeg a készpénzbérrel együtt kitett. A túlmunka által termelt értékeket a mester elsajátította és így kizsákmányoló volt, de a mestert a tanulótól, segédtől nem annyira a termelőeszközök birtoklása, mint nagyobb képzettsége, mesterségbeli jártassága, tehát mesteri mivolta különböztette meg s az emelte kizsákmányoltjai fölé. Ez ismét a kézművesipar kisméretű, egyéni termelésre beállított kezdetleges technikájával magyarázható. Primitív kézitechnika mellett az egyes munkások közötti különbség erő, ügyesség, gyakorlottság stb. szerint igen nagy.2 A műhelyen belüli munkamegosztás éppen a termelés kicsiny méretei folytán igen fejletlen. A kézműves az összes munkafázisokban maga dolgozik, azaz a nyersanyagtól a készáruig az összes átalakító munkákat maga 1 Engels Friedrich: Hogyan „forradalmasítja" Eugen Diihring úr a tudományt. („Anti-Dühring") Moszkva 1947. 388. lap. 5 Lenin I. íV.: Die Entwicklung des Kapitalismus in Russland. Wien— Berlin 1929. (Gesammelte Werke III. Bd.) 316—317. lap.
