Századok – 1948
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon I. 19
50 Y. ZSIGMOND FÁJj gatott osztrák örökös tartományok fogyasztása, másfelől — Mária Terézia és II. József háborúinak idején — a hadseregek terményszükséglete nyújtotta.14 7 A XIX. század elején azután a napoleoni háborúk minden eddiginél nagyobb gabonakonjunktúrát teremtettek a magyar földesurak számára, akik a kedvező lehetőségek kihasználása céljából egyre jobban kiterjesztették szántóföldjeiket a jobbágyok kárára.148 Végül a háborús gabonakonjunktúra megszűnése után, a gabonakrízis és az európai kapitalizmus első válsága idején, gyapjúkonjunktúra állott be és a gyapjúárak világviszonylatban mutatkozó emelkedése egyre több magyar birtokost vitt rá most már arra, hogy legelőterületeit terjessze ki a jobbágyok rovására.14 9 E részben szembetűnő a hasonlóság az angol fejlődés XVI. századi szakaszával, amikor a parasztság községi földjeinek kisajátításához a „közvetlen lökést... a flandriai gyap júmanufaktúra felvirágzása és a gyapjúárak ennek megfelelő emelkedése adta meg".15 0 • Nem véletlen tehát, hogy „Magyarországon a parasztság... különösen a XIX. század harmincas éveitől kezdve a nemesi nagybirtok növekvő gyapjúexportja miatt nekilendült legelőrablások jóvátételét követelte".151 És a legelőrablásoknak ezen a szakaszán Magyarországon is megfigyelhetjük a „haladást"; azt, hogy most „maga a törvény lesz a községi földek elrablásának előmozdítója". A földesurak mind gyakrabban vetik fel a „legelöelkülönzés" törvényes rendezésének kérdését. Az ebben a tárgyban törvényt alkotó 1832—36-os országgyűlés jegyzőkönyvei szemléltető példákat nyújtanak arra, hogyan képzelték el a földesurak a kérdés „törvényes" rendezését. Szerém megye követe pl. kijelentette, hogy „tapasztalván .. . hogy sok olly Helység találtatik még Magyar Országban, a hol a Jobbágy akár szegénysége, s tehetetlensége miatt, akár más mellékes okokból, és többnyire tunyaságból, vagy éppen nem, vagy igen kevés marhát tart, és ugy a legelőnek azon része ... sokszor a marha tenyésztése legnagyobb kárával hijába, és minden haszon nélkül hever. — Ezen esetre ... Küldői azt kivánják, -— hogy marha szaporítása végett, melly kereskedési Tárgy minálunk még nagy figyelmet érdemel, — az olly elhagyott, és arányos haszon nélkül heverő legelőt... a Földes Uraság maga marhája részére is használtathassa".152 — Bács megye követe pedig „többek között csak azokkal a feltételekkel helyesli a különzést, ... ha a Földes Ur 147 Belitzky János: A magyar gabonakivitel története 1860-ig. Bp., 1932. 70, stb. 148 Részletesen 1. Iványi-Grünwald Béla: Bevezetés Széchenyi Hiteléhez. Bp., ,1930. 43, kk. 149 \ gyapjúkonjunktúra hatásáról részletesen 1. Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790—1848. Bp., 1948. 57 kk. 150 A tőke. I. 777. 161 Révai: i. m. 97. Az 1832—36-os országgyűlés jegyzőkönyvei. (= Jk.) III. 61.
