Századok – 1948
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon I. 19
40 Г. ZSIGMOND PÁJj Pozsonyból már tudatja feleségével, hogy „Schlickkel már, az császár vetvén közbe magát, végeztem Csongrád—Vásárhely iránt".10 1 így került Károlyi Sándor a csongrád—vásárhelyi uradalom birtokába. A fentebbiekből érthető, hogy Csongrád megye parasztsága nagy várakozással nézett a hajdani kuruc tábornok jövetele elé. A vásárhelyiek egyenesen küldöttségileg kérték, „vegye meg az uradalmakat..., csakhogy földesuruk, pártfogójuk legyen".10 2 — Örömük azonban korai volt. Károlyi egészen más szándékokkal jött új uradalmába, mint aminőket a jobbágyok neki tulajdonítottak. Igazi szándékait jól leleplezi, hogy már birtokbalépés előtt érintkezésben volt Hódmezővásárhely bírójával, bizonyos Pap Györgygyei, aki így írt neki: „Én tiszta lélekkel írom Nagyságodnak, éjjel-nappal azon legyen Nagyságod, mentül hamarébb kezéhez vehesse Vásárhelyet..., mert én bizonnyal merőm mondani, csak öt esztendő múlva is ingyen marad Nagyságodnál VáíSárhely. Hiszen most is minden esztendőben 2000 forintokat adott Vásárhely Síik uramnak a sok discretion kivül, a mely discretio is legalább rája ment 200 forintokra. Azonban mit kelljen cselekedni ez tudomány nélkül való gaz néppel,. .. egyetlen egy ember sincs, a ki azt ugy tudná,... én ... őket, a tudomány nélkül valókat bizony nem szánom".103 És Károlyi megnyilatkozásaiból világos, hogy valóban „nem akarta szánni" új uradalmának „tudomány nélkül való gaz népét".10 4 Cseppet sem csodálhatjuk tehát, hogy a következő évtizedekben a csongrád—vásárhelyi uradalomban is megszaporodtak a bujdosó jobbágyok. Károlyi Sándortól azonban mi sem állott távolabb, mint az, hogy vezetőjük legyen. Ellenkezőleg: 1742 ápr. 28-án még a szomszédos Békés vármegyét is arra utasította, hogy „mivel mostani ... circumstantiákból tolvajságok . .. grasszálni kezdettenek s annál nagyobb accidensek is, kivált az erdők zöldülésével, támadhatnak . . .", azért a parasztságnak fegyvert viselni, vagy házában rejtegetni nem szabad, karhatalommal szedjék össze azokat.105 De az efféle intézkedések nem vették el a bujdosók bátorságát. Különösen 1753-ban „terjedt el a hír, hogy Vásárhelyen sok a kuruc; hogy Vértesi..., aki a Péró-féle lázadás után Törökországba menekült, visszajön; hogy Rákóczi sereg élén a Vaskapunál vár a magyarság segítségére".10 6 Tudnivaló, hogy 1753 júniusában Vásárhelyen, és Mezőtúron fe l is lángolt a parasztfelkelés, Bujdosó György, Pető Ferenc, Törő Pál és számos más szegénylegény részvételével. A vezető nélkül, szervezetlenül, tervszerűtlenül induló 101 A nagykárolyi gróf Károlyi-család összes jószágainak birtoklási történet*. Bp., 1911. II. 7—11. 102 Écseri Lajos: Az alföldi munkáskérdés és a mezőgazdasági válság. Bp., 1898. 5—0. 10S A nagykárolyi Károlyi-család ... 13. U. o. 12. 1(13 Scherer: i. m. I. 326. 1Я> Zsilinszky: i. m. II. 28.
