Századok – 1948

Klima; J. Arnošt: Počatky českého dělnického hnuti; Rok 1848 v. Čechách (Ism.: Kovács Endre) 382

ismertetések 385 A Szent Margit-gvűlésen elfogadott programmról Klíma — Marxnak a gothai programmról írott klasszikus bírálata alapján — helyesen állapítja meg, hogy „a hibák, melyeket a cseh szociáldemokrácia elkövetett a gothai programni elfogadásával, a cseh szociáldemokrácia rendkívül alacsony elméleti színvonalának voltak következményei". A cseh munkásvezetők a helyett, hogy az •eisenachi programmon javítottak volna, visszafelé léptek egyet s a gothai programmot tették magukévá. Klíma könyve határozott gazdagodása a cseh marxista történeti kutatásnak. A cseh munkásmozgalom fejlődéséről eddig ez a legmegbízhatóbb feldolgozás. Kár, hogy a nemzetiségi kérdés tárgyalásánál elhagyja biztonsága s adósunk marad a nemzetiségi kérdés kibontakozásának sztálini világosságú magyarázatával. A cseh munkásság nemzetközi kapcsolataival, elsősorban a vele fizikai közelségben élő német munkásokhoz fűződő kapcsolatokkal aránylag keveset foglalkozik. E hiányosságtól eltekintve, könyve biztos kalauznak kínálkozik és az új cseh történésznemzedék logikai biztonságáról, helyes világnézeti tájékozottságáról is élményszerűen tájékoztat. * * * Az 1848-as év csehországi eseményeivel kapcsolatban is figyelemreméltó munkával jelentkezik Arnost Klíma. .,Rok 1848 v Cechách" című könyve körülbelül azt a feladatot teljesíti 1848-al kapcsolatban, melyet a szerző ügyesen oldott meg a cseh munkásmozgalom kezdeteiről írott áttekintésében. Az 1848-ra vonatkozó csehországi forrásanyagot — melyet jóval előtte nagyban és egészben V. M. Cerny és Karel Kazbunda publikáltak — marxista szempontú kritikának veti alá és megpróbálja az eseményeket korszerű szocialista szemlélet alapján értékelni. A cseh történeti irodalomban mindezideg nem történt komoly lépés' ezen a téren: a polgári történetírás 1848-al kapcsolatban szeretett az egész cseh nemzet megmozdulásáról beszélni, nem téve pontos különbséget a forradalmi mozgolódásokban résztvevő társadalmi osztályok s ezek szerepe között. Klíma világos, éles marxista okfejtéssel megírt könyve mindenekelőtt abban jelent nagy lépést előre, hogy meghúzza a határt az egyes társadalmi rétegek s ezek erőviszonyai között az 1848-at megelőző évtizedekben s a forradalmi évben. A jobbágyság és munkásság helyzetének ismertetése mellett fontos helyet kap ebben a munkában a cseh nemesség kialakulásának, belső összetételének ismertetése, hiszen 1848-ban a cseh politika mozgató szálait ez a frissen felcseperedett nemesi osztály tartotta kezében. Hogy a csehek 1848-a nem tudott olyan eredményeket felmutatni, mint a magyar szabadságharc, az is ennek az akkor nemrég uralomra került nemesi osztálynak a konzervativizmusából, hatalomféltéséből következett. A cseh burzsoázia attól a két osztálytól féltette a hatalmat, amely éppen a negyvenes évek folyamán jut fokozott szerephez a cseh történelemben: a munkásosztálytól, melyről ugyan Klíma megállapítja, hogy a XIX. század első felében egyáltalán nem volt öntudatosnak nevezhető, mely azonban a negyvenes évek elejétől egyéni lázadásokkal, géprombolással adott kifejezést szociális elégedetlenségének, és félt a cseh burzsoázia a cseh parasztságtól is, melyet az 1846-os halicsi lázadás után a robot alóli önkéntes megváltásról szóló törvény korántsem elégített ki, amely e helyeit a robot telies eltávolítását követelte. 1848 előtt az osztrák abszolutizmus nem tette lehetővé az önálló cseh politikai élet kifejlődését; a politikai viták színhelyei a prágai vendéglők voltak, ahol a cseh nemesség és a gazdag városi polgárság képviselői adtak egymásnak találkozót. Ilyen vendéglői jellegű mozgolódásnak indult a Cseh Repeal, a későbbi radikálisok köre is. amelynek tagjai, köztük Karel Sabina, a francia forradalmi eszmék hatása alatt utópisztikus szocialista elveket vallottak. A radikálisok népbarát megmozdulásainak volt folyománya, hogy 1848-ban szervezkedni kezdett a reakció képviselőiből alakult nemzeti liberális párt is, mint a forradalmi kezdeményezések kerékkötője. A cseh politikai élet tragikuma az volt, hogy a radikálisok által kezdeményezett programm vezetése és irányítása hamar átment a konzervatívok kezébe. Ezek felvet-25