Századok – 1948

Klima; J. Arnošt: Počatky českého dělnického hnuti; Rok 1848 v. Čechách (Ism.: Kovács Endre) 382

384 ismertetések munkásság orgánumának tekinteni: az ifjú-csehek sem álltak oda a munkások érdekei mellé, ha ezek az érdekek ellenkeztek a saját érdekeikkel. ,,Az uralkodó burzsoázia tudatában volt annak, milyen erő van a munkásmozgalomban s minden rendelkezésre álló eszközt felhasznált az osztálytudat elnyomására." S bár Rieger és a polgári politikusok egyre hangoztatták, hogy a cseh burzsoáziának harcolnia kell a német burzsoázia ellen, a munkásság egyre inkább meggyőződhetett róla, hogy valójában nagyon is baráti viszony áll fenn az egyes vállalkozók között, akár németek, akár csehek az illetők. Hozzájárult ehhez, hogy a csehországi német munkásság osztályöntudata jóval korábban fejlődött ki, mint a cseh munkásoké, mert ezek összeköttetésben állottak németországi és bécsi elvtársaikkal. Ők mutattak új utat a cseh munkásmozgalomnak is. A cseh burzsoá munkásvezetők erre siettek megírni a ,,Délník"-ben, hogy „óva intik a cseh munkásokat a német munkásokká! való bármiféle szövetkezéstől" s az ilyen kísérletekkel szemben az erőszakot helyezték kilátásba. A cseh munkásmozgalom fejlődése ott volt a leggyorsabb, ahol a cseh és német munkások együtt dolgoztak, tehát Bécsben, Brünnben, Észak-Csehországban. A cseh és német munkások közös fellépése a 70-es években napirenden van, jeléül annak, hogy a munkások felismerték közös elnyomóikat. Megemlékezik Klíma arról a hatásról is, melyet az Internacionálé megalakulása jelent a cseh munkásság életében. A munkásság öntudatosodásának jele, hogy a ,Délnické Listy" szerkesztői székéből 1872-ben eltávozik Barák, a régi szerkesztő s a lap a munkásmozgalom haladó vonalába illeszkedik bele. Az újság új embereket, újtípusú munkásmozgalmi vezetőket juttat szóhoz. Josef Boleslav Pecka mellett különösen Ladislav Zápotocky emelkedik ki, a szakszervezeti mozgalom úttörője. A szakszervezet térhódítását mindenütt sztrájkok követik. Nevezetes év a cseh munkásság történetében az 1873-ik esztendő. A nagy osztrák pénzügyi katasztrófa következményeként termelési válság, munkáselbocsátás, óriási munkanélküliség következik be. A válság hosszú évekre szólt, ami a munkásosztályt meggyőzte arról, hogy a kapitalista termelési mód nem képes megváltoztatni a munkások nehéz helyzetét. A cseh munkások lapja nyíltan hangot adott elégedetlenségének s nyomában erősödött a cenzúra is. Könyve befejezésében Klíma részletesen nyomon követi azokat az eseményeket, amelyek a cseh szociáldemokrata párt megalakulásához vezettek. A párt megalakításának gondolatát elsőízben a libereci munkások vetették fel 1870-ben. A gondolat hamar népszerű lett, főként Prágában és Közép-Csehországban. A „Délnické Listy" 1873 januárjában közölte a cseh szociáldemokrata mozgalom programmpontjait, melyeket az eisenachi programmpontok alapján dolgoztak ki. A cseh munkásmozgalom élharcosai az egységes osztrák szociáldemokrata párt kialakítása mellett foglaltak állást. Részt vettek az osztrák munkásság 1874-i neudölfi kongresszusán, mely az eisenachi programmot tette magáévá és a nemzetiségi kérdést illetőleg a népek önrendelkezési jogát hirdette. E központosító törekvés odahaza beleütközött azoknak a cseh munkásvezéreknek a terveibe, akik az önálló cseh szociáldemokrata párt megalakítását siettették, de lényegében ismét „össznemzeti érdekek" jegyében iparkodtak a cseh munkásságot a burzsoázia útjára terelni. Pecka és társai ennek ellenére folytatták harcukat minden rendőri beavatkozás és cenzúra ellenére a cseh szociáldemokrata, mint az osztrák szociáldemokrata párt szekciójának megalapítása érdekében. 1878. április 7-én került sor a szociáldemokrata pá<rt megalakítására Prága Brevno nevű külvárosában a Szent Margit-kolostorhoz közel fekvő „Ü kastanü" nevű vendéglőben. Itt vetették meg a cseh szociáldemokrata párt alapjait, itt határozták meg programmját és szervezeti szabályzatát. Klíma könyve részletesen közli e nagyfontosságú esemény történetét. Az alakuló gyűlés programmot fogadott el, mely azt bizonyítja, hogy a cseh szociáldemokrata párt lényegében a német szociáldemokraták gothai programmját tette magáévá. Lassalle terminusai szerepelnek benne, más formában (, szabad állam" helyett „szabad társadalom", a „bérek vastörvénye" helyett a „bérek szilárd törvénye").