Századok – 1948

Klima; J. Arnošt: Počatky českého dělnického hnuti; Rok 1848 v. Čechách (Ism.: Kovács Endre) 382

382 ismertetések kérdéseket. Azért lehetett erre képes, mert az élenjáró tudományra, a marxizmus-leninizmusra támaszkodik, arra a világnézetre, amelynek ma egyedül érdeke a valóság teljes feltárása és amely egyedül is képes erre. A szovjet történetírás azért lehetett képes erre, mert Marx, Engels, Lenin, Sztálin útmutatásaira támaszkodott a történelmi kérdések tárgyalásánál. A magyar történettudomány képviselői alig-alig ismerik a szovjet eredményeket és eddig nem is tettek sokat azért, hogy ezen változtassanak. Márpedig a magyar történettudomány fejlődése elképzelhetetlen а szovjet történetírás megismerése nélkül. Ezért feltétlenül szükséges, hogy különösen azokat a műveket, amelyek a magyar történelem kérdéseivel is kapcsolatos problémákat tárgyalnak, — mint pl. Sz. B. Kán professzor könyve is — minél sürgősebben és minél szélesebb körben ismertté tegyük a magyar történészek között 1. ARNOST KLÍMA: POCÁTKY CESKÉHO DËLNICKÉHO HNUTl, 116 p. Praha, 1948. 2. ARNOST KLIMA: ROK 1848 V CECHÄCH, 146 p. Praha, 1948. A marxista felkészültségű fiatal cseh történettudós ebben a méltán feltűnést keltett munkájában a cseh munkásosztály történetének egy fontos időszakát: а XVIII. század végétől az első cseh munkáspárt megalakulásáig, tehát 1878-ig terjedő kort dolgozza fel. Mint a mű előszavában írja, a cseh munkásmozgalom néhány olyan kérdése lebegett szeme előtt, amelyeknek az eddigi kutatások nem szenteltek elég figyelmet. Klímát főleg a cseh munkásmozgalom jellegének az a megváltozása érdekli, melynek során — a múlt század 70-es éveiben — a munkásságon belül megszűnik a munkássors osztályon kívüli szemlélete és kifejlődik az osztályöntudatos cseh munkásmozgalom. Így a könyv fokozott figyelemmel fordul azokhoz az eseményekhez, amelyek az ú. n. Szent Margit-gyűlés körül zajlottak le; ezen az összejövetelen alakult meg u. i. a cseh munkáspárt. A cseh történelem e nagyjelentőségű mozzanatával a polgári történetírás érdemben nem foglalkozott. Növeli ez a körülmény Klíma tanulmányának jelentőségét és nélkülözhetetlen forrásmunkává teszi mindazok számára, akik a cseh munkásság mozgalmainak kialakulásával foglalkoznak. Klíma munkája azonban nemcsak a cseh munkásmozgalom kezdeteinek részletes nyomonkövetésével emelkedik ki a cseh történeti irodalom műveinek sorából, fontosságát az új adatokon felépülő vizsgálódásai mellett annak is köszönheti, hogy Klíma az első olyan kutató a cseheknél, aki a munkásosztály történetét nem kívülről szemléli, hanem bévülről, magának a munkásosztálynak a fejlődése és jövője szempontjából. A kor, melyre kutatása kiterjed, első fontos szakasza egy nagy történelmi folyamatnak, amely a cseh munkásosztályt hosszú harcok és fejlődési folyamat eredményeképen a legutóbbi években végre igazi történelemalakító szerephez: a szocialista társadalom felépítésének feladatához juttatta. A könyv bevezető fejezetei megrajzolták a csehországi kapitalizmus kifejlődésének időszakát és a cseh munkásosztály megszületését. A XVIII. század második felében Csehországban is előre tör a gépi termelés, megindul a munkások fokozatosan súlyosbodó kizsákmányolása, csökkennek a bérek, megkezdődik az olcsó női és gyermeki munkaerő kihasználása. 1844-ben már gépromboló mozgalmak jelzik a munkásság elégedetlenségét. Klíma helyesen mutatja ki, hogy a gépromboló jelszavak terjedése a cseh munkásosztály ideológiai fejletlenségének és a régebbi kézművesség fennmaradt ideológiai csökevényének hatásából eredt. Az 1848-as júniusi prágai utcai harcokban a proletariátus, mint osztály, lényegében már tevékeny részt vett. (E kérdés anyagát Klíma egy másik könyvében dolgozta fel, melyről alább emlékezünk meg.) 1848-ban lép első ízben a történelem színpadára a cseh munkásosztály, mint a nemzet érdekeinek képviselője. Vele szemben a cseh burzsoázia már akkor az ellenforradalmi gondolatok képviselője volt. ,,Palack^ és Havlíéek tükrözik a cseh burzsoázia gyengeségét, ingadozását és bizonytalan