Századok – 1948

„Száz esztendős a Kommunista Párt Kiáltványa” (Ism.: Nemes Dezső) 372

ismertetések 35!) A burzsoá tudomány minden erejét megfeszítette, hogy az állam kérdését összezavarja, igazi lényegét elrejtse. A Kommunista Kiáltványé az érdem, hogy a marxista államelmélet alapjait lerakta és a dolgozó milliók számára is érthetően megmutatta, hogy az állam olyan gépezet, mely arra szolgál, hogy vele az egyik osztály, elnyomja a másikat. S bármennyire is különböztek a kizsákmányolók államának a formái, lelt légyen az rabszolgaságon nyugvó, feudális vagy polgári állam, a lényeg, az osztálytartalma egy és ugyanaz: a kizsákmányolók uralmának biztosítása, a kizsákmányolók által teremtett s a magántulajdonon nyugvó társadalmi rend védelme. A szerző kitér a polgári állam lényegének s a polgári demokrácia álnok voltának és csődjének kérdésére. Rámutat arra, hogy a kapitalizmus s egyben a polgári demokrácia bukása elkerülhetetlen s helyébe a proletárdemokrácia lép, a legkövetkezetesebb, legfejlettebb demokrácia, mely a dolgozó milliók érdekeit védi. A szerző részletesen kitér a proletárdiktatúra kérdésére. Lenint idézve utal arra, hogy helytelen a marxizmust úgy felfogni, mintha legfontosabb kérdése az osztályharc lenne. „A marxizmust — idézi a szerző — az osztályharc tanaira korlátozni —, ez a marxizmus lenyesegetését, eltorzítását és azt jelenti, hogy arra korlátozzák, ami a burzsoázia számára elfogadható."* Csak az az igazi marxista, aki kiterjeszti az osztályharc elismerését a proletárdiktatúra elismeréséig. A burzsoá államok formái rendkívül sokfélék, de végeredményben valamennyi a burzsoázia diktatúrája. . „Az átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba — idézi a szerző ismét Lenint —, természetesen a politikai formák igen nagy bőségét és sokoldalúságát kell, hogy adja, de e mellett a lényeg elkerülhetetlenül egy: a proletariátus diktatúrája."** Ez az a legfőbb a marxizmusban, amit Kautsky és társai mindenképen igyekeztek elhomályosítani. Utal a szerző Lenin és Sztálin szerepére annak meghatározásában, hogy a proletárdiktatúra az osztályharc eszköze a hatalmat meghódító győzelmes proletariátus számára az ellen a legyőzött burzsoázia ellen, amely folytatja és annál inkább fokozza az ellenállást, minél inkább közelednek életének végnapjai. Lenin és Sztálin határozták meg, hogy a proletárdiktatúra a munkásság és dolgozó parasztság osztályszövetsége a munkásosztály vezetésével a tőke megdöntésére, a szocializmus végző győzelmére. A proletárállam kérdése az Októberi Forradalom után a hatalomért való harc kérdéséből a meghódított hatalom, a megteremtett szocialista állam továbbfejlődésének kérdésévé vált a szocializmus országában. Ennek a kérdésnek elméleti tisztázása napirendre került, miután a szovjet társadalomban megsemmisültek az összes kapitalista osztályok. A szerző ismerteti ennek a kérdésnek marxista megoldását, amint azt Sztálin híres referátumában, a bolsevik párt XVIII. Kongresszusán kifejtette. Ha a kapitalista osztályok a szocialista államon belül meg is semmisültek, az állam nem halhat el, amíg fennáll a kapitalista környezet, mellyel éles harcot kell folytatnia a szocialista haza megvédéséért. Az állam a kommunizmusban sem fog elhalni, ha megmarad a kapitalista környzet, de az állam elhal, ha a kapitalista környezetet szocialista környezet váltja fel. A szerző ismerteti a sztálini elemzést a szovjetállam fejlődésének két fázisáról. Az első fázisban az állam főfunkciója a levert, kizsákmányoló osztályok elnyomása volt és a honvédelem a külső ellenséggel szemben. Az állam gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkciója ebben az időszakban csak kevéssé tudott kifejlődni. A második fázisban — a kapitalista elemeknek városban és falun való megsemmisítésétől a szocialista rendszer teljes győzelméig, a Sztálini Alkotmány elfogadásáig — az állam funkciói már megváltoztak. Az országon belül a békés gazdasági-szervező és kulturális-nevelő feladat vált főfunkcióvá és változatlanul megmaradt a honvédelem funkciója, tehát megmaradt a hadsereg, a hadiflotta, a büntető- és felderítő-szervek * Lenin, Staat und Revolution, Moskau 1947. S. 31, 33. " U. о.