Századok – 1948

1848 centenáriuma az angol történeti irodalomban. (Ism.: Hatvanyné Elrick Doris) 364

ismertetések 35!) helyét a munkásmozgalomban, keletkezésekor és napjainkban. Dona Torr, akinek nevét Angliában a Marx—Engels Válogatott levelezéséhez írt történelmi jegyzetei és a Tőke első kötetének „Allen and Unwin" kiadásának szerkesztői munkája tették ismertté, a márciusi számban „Nemzeti és nemzetközi" cím alatt recenziót írt a nemzetiség és nemzetköziség kérdéseiről a Kiáltvány tanításainak tükrében. A „Labour Monthly" 1948 márciusában külön centenáriumi számot adott ki, amelynek illusztrációi ai Reinische Zeitung jólismert rajza a cenzúráról, egy reprodukció az Illustrated London News-nak az 1948 április 10-i chartista tüntetésről készült rajzáról és a Kiáltvány eredeti kiadásának címlap-képe. R. Palme Dutt „1848 és ma" címen ír, Andrew Rothstein „A kiáltvány győzelme" címen és J. Winternitz kapcsolatot mutat ki a Marx idejében folytatott kommunistaellenes hajsza éts a mai „boszorkányperek" között. A Labour Monthly hasznos munkát végzett, amennyiben az egész évem keresztül dokumentumsorozatot adott ki „Száz évvel ezelőtt" címmel 1848 eseményeiről, amely elsősorban Marx és Engels akkori szerepét szemlélteti. A cikkek inkább politikai és elvi vonatkozásúak és a sürgető napi kérdésekkel foglalkoznak.Az ideológiai folyóirat, a. Modern Quarterly, külön centenáriumi számában cikkeket hozott a marxizmus különböző kérdéseiről, inkább az ideológiai harc „az eszmék csatája" problémáiról, mint a politikai harc közvetlen frontjáról. Douglas Garman történelmi áttekintést ad a Kiáltvány hatásáról. R. Palme Dutt „1848— 1948: történelmi és elméleti fejlődés" című művében foglalkozik a Kiáltvány megírása óta eltelt száz év történelmi fejleményeivel és elemzi a Kiáltvány eszméinek különböző elferdítő sóit, majd győzelmes igazolásukat Lenin és Sztálin tanításaiban és gyakorlati alkalmazásukat a Szovjetúnióban, a népi demokráciákban és az egész viilág munkásosztályának a Kommunista Párt által vezetett küzdelmeiben. Szorosan követi Leninnek a Kiáltvány óta lefolyt világtörténelem három fő szakászáról írt elemzését, amely „Marx Károly tanításainak történelmi sorsfordulaitai" címen jelent meg. J. Winternitz „A Kommunista Kiáltvány és a hatalomért folytatott harc" cím alatt olyan fontos stratégiai és elméleti kérdéseket vet fel, mint a burzsoá államapparátus szétzúzása, a munkások pártjának állásfoglalása a • reformokkal szemben, az élcsapat szerepe és a nemzetiségi kérdés, amelyek a Kiáltványban vannak kifejtve és amelyeket egy század történelmi tapasztalatai világítanak meg. Meg kell jegyezni, hogy ez kissé túlméretezett vállalkozás volt egy rövid cikk keretén belül és szükségszerűen kissé vázlatos. A szakterületek művelői: C. Hill a .Marxizmus és történelem"; M. Dobb „Marxizmus és gazdasági elmélet"; J. D. Bernai: „Dialektikus materializmus"; M. Cornforth: „Marxizmus és a filozófia fejlődése" és A. West: „Marxizmus és kultúra" címmel írtak tanulmányokat. E cikkek különböző tudományos értékűek. Hill cikke, amely számunkra a legtanulságosabb lehetett volna, csalódást okozott az angol forradalomról írt igen világos tanulmányai után. • Korántsem teljes számban érkezett el hozzánk a 48-ae forradalmakról írt új angol irodalom Mégis, a meglévő anyagból ítélve úgy látszik, a hiányok sem jelentenek komoly veszteséget. Kezünkbein volt 24