Századok – 1948
Gerőné Fazekas Erzsébet: Az 1849-es és 1868-as nemzetiségi törvény összehasonlítása a történelem haladó erőinek szempontjából 283
az 1849-es és 1868-as nemzetiségi törvény 303 Ezek a tényezők magyarázzák meg következetlenségét, amikor az új „egyensúly" megszületését nem tudja az európai forradalom perspektívájával összekapcsolni, hanem azt Európa adott államrendszerén belül gondolja megteremteni. Ez az elgondolás tehát irreális. Abból az illúzióból indul ki, hogy egyik vagy másik hódító nagyhatalmat a szabadságukat védelmező kis népek semlegesíteni tudják lavírozásukkal és így megmenekülnek a beavatkozástól. Ugyanakkor azonban Kotssuth tervezetének, mely a nemzetiségi kérdés messzemenően demokratikus elgondolásával kapcsolódott egybe, nagy érdeme a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának elismerése. Révai József Kossuth Lajosról írt munkájában és „Birodalom és hivatástudat" c. cikkében rámutatott arra, hogy a Dunakonföderációs terv emlegetésével Horthy Magyarországán az uralkodóosztályok és pártjaik egy része szovjetellenes és külön magyar imperializmusra törekvő politikájukat akarták igazolni: „Németellenes látszat mögött a Szovjetúnió-ellenes célzat rejtőzött". „Ezzel a reakciós dugáruval főleg a magyar demokratikus pártok kereskedtek, de nem volt ellene kifogása a magvar reakció ama szárnyának sem, mely látva Hitler-Németország vereségét, a német imperializmussal való ,sorsközösség' gyakorlatát! a ,kis népek szolidaritásának' elméletével igyekezett felváltani."2 9 És Révai leszögezi, hogy „Kossuth Dunakonfederációja nem általában a kis népek szövetségét hirdette, általában a nagyhatalmak ellen, hanem a függetlenségükért küzdő kis népek szövetségét, a reakciós hódító nagyhatalmak ellen". „De hogyan lehet az 1858-as Kossuthra hivatkozva 1944-ben hirdetni, hogy a dunai népeknek minden nagyhatalom, tehát Oroszország ellen is szövetkeznie kell, az ellen az Oroszország ellen, amely a dunavölgyi népek védelmezője és felszabadítója a német imperializmus igája alól."3 0 Ehhez pedig az események legújabb fejlődésével kapcsolatban hozzá kell fűznünk, hogy Kossuth Dunakonföderációs tervének éppen így semmi köze nincs az imperialista nagyhatalmak által sugalt Titó-féle Balkánfedcrációs tervhez, amely szovjetellenes, reakciós élével egyúttal a nagy Felszabadítóra, a szocialista országra támaszkodó népi demokratikus országok szabadságának és függetlenségének megfojtását célozza. Ma a haldokló kapitalizmus és a diadalmas szocializmus korszakában ezzel a Titó soviniszta politikájától áthatott Balkánfederációs tervvel a reakciós nyugati hatalmak mindenekelőtt el akarták érni a szocializmust építő népi demokratikus országok egészséges hazafiságának a megölését, a kozmopolitizmus mételyének terjesztését. így képzelték előkészíteni Titó és annak Magyarországon leleplezett cinkosai az imperialista hatalmak előtti behódolását, így képzelték kitépni a népi demokratikus országokat a Szovjetúnió szövetségéből. Ebből azonban világos, 29 Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság. 151'—152. old. 30 Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság. 151—152. old.
