Századok – 1948
Gerőné Fazekas Erzsébet: Az 1849-es és 1868-as nemzetiségi törvény összehasonlítása a történelem haladó erőinek szempontjából 283
302 tterőné fazekas erzsébet alakulásán végeredményben hajótörést szenvedtek volna, mert nem volt osztály, amely a forradalmat még, vagy már vezetni tudta volna. Így történt az is, hogy „1858-ban, 1866-ban objektív forradalmi helyzel) volt újra Európában és ez a helyzet csak azért múlt el kihasználatlanul, mert a demokratikus nemzeti erők nem léptek fel önálló tényezőkként, hanem a reakció uszályában."2 7 Nemcsak a magyar uralkodóosztály volt kompromisszumos, de Kossuth koncepciójába is ezért vegyültek kompromisszumos elemek, melyek a nagyhatalmakkal való tárgyalgatások politikájában jutottak kifejezésre. Ezért volt az, hogy az ő Dunakoníöderáció.ja nem irányult egyenesen Anglia ellen. Ezért volt az, hogy nem képes az orosz forradalomra sem számítani, mint forradalmi függetlenségi harc lehetséges szövetségesére. Ezért próbálta Anglia semlegességét! megnyerni terveivel, bár tisztában volt azzal, hogy a magyar függetlenségnek a hivatalos angol körök ellenségei. Végeredményben a reakciós hatalmak közt választja ki, Anglia és a cári Oroszország közt azt, amelyikei a „kisebbik" rossznak tart, csakúgy, mint a III. Napóleonnal és Bismarckkal való tárgyalásai esetében. Ezzel függ össze, hogy 1862. június 23-án Türr Istvánhoz intézett levelében a Dunakonföderációs tervvel kapcsolatban azt írja: „Köztudomású dolog, hogy az angol diplomaták a korhadt Ausztria támogatását e kérdéssel szokták indokolni: ,mit lehetne tenni Ausztria helyzetébe súlyul az európai egyensúly mérlegébe?' Sok falláció fekszik e kérdés fenekén, de mert a kérdés megvan s mert Anglia kétségtelenül sokat nyom az európai politikában, nem csekély érdemül tudjuk be az ismeretes konfederálionális javaslatnak, hogy a felvett kérdésre oly feleletet ad, mely az európai súlyegyen mérlegében sokkal biztosabb súlyt ígérkezik vetni, mint az osztrák dynastia vetni képes volna . . ."28 Kossuth, aki nem tudott megszabadulni a cári hatalom mindenhatóságának igézetétől, elsősorban a cárizmus ellen keresett támpontot, mégpedig nem az európai forradalom, hanem egyedül a magyar függetlenség kérdéséből kiindulva. Még hozzá olyan történelmi periódusban, amikor még Európa több országában nem számolták fel a feudális erőket. Bár Kossuth különbséget tesz „az orosz nemzet és az orosz hatalom" közt — a cárizmus ellen küzdő orosz nép személyében még nem láthatja meg Magyarország és a Balkán népeinek eljövendő felszabadítóját és nagy szövetségesét. De ismételjük, ez más történelmi periódus volt, mint a mai. Kossuth koncepciója az imperializmus előtti, nem-monopolisztikus kapitalizmus korszakában született meg, amikor a forradalom súlypontja még nem került át nyugatról Oroszországba. Angliával kapcsolatban, bár élesen szembefordult Palmerstonnal és elítélte a kormánykörök politikáját, Kossuthnak még mindig liberális illúziói voltak. 27 Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság. Budapest, 1948. 148. old. „Kossuth Lajos." 28 Kossuth Lajos iratai. Budapest, 1898. VI. köt., 5. old.
