Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
a választójog kérdése a bányavidéken 1848-ban 171$ ... A rendőrség vitele szintén bányatisztségi, illetőleg bányatörvényszéki egyének által történt."6 Természetes, hogy a lakosság, főleg a nagyszámú értelmiség és a jómódú kispolgárság minden módon igyekezett megszabadulni ebből a függő és megkötött helyzetből, ahol — hasonlóan az úri Magyarország rosszemlékű ú. n. „eszmei községeihez" — a községi belügyektől kezdve az igazságszolgáltatáson át egészen a rendőri ügyekig mindent a bányaigazgatóság tisztviselői intéztek. „.. . Köztudomású dolog — írják 48 tavaszán a Pesti Hírlapnak —, hogy a határőrvidéket kivévén Magyarországban nincsen helység, melly március 15-ig abnormisabb állapotban volt volna, egy bánsági bányahelységnél. Mindenki függő viszonyban volt itt a bécsi bureaucratia önkényétől, a magyar törvény tetszés szerint elmellőztetett, szóval nálunk a bureaucratia parancsai korlátlanul uralkodtak. Az igazgatóság akármellyik Lajthán-túli illyféle testület mellé bátran tétethetett. Krassó megyében alig van helység, hol olly nagy volna az értelmiség mint Oravicán,7 mégis ki hinné, hogy nem volt község melly nagyobb gyámság alatt tartatott volna a miénknél. A legszegényebb falunak azelőtt legalább annyi önállósága volt, hogy bíráját, esküttjét s jegyzőjét önmaga választotta. Bányahelységeink még ezen silány joggal sem bírtak. Illyen körülmények közt nem csoda, ha az igazságszolgáltatás részrehajló." Megvesztegethető és korrupt volt a rendőrhatóság is, mely „ahelyett, hogy a csalókat megbüntette volna, inkább azokkal szövetségben a közönség kizsákmányolására állott."8 A levél mindennél jobban mutatja a bányakerület értelmiségi rétegének politikai jogfosztottsága miatti elkeseredését. S jellemző, hogy egy néhány héttel később írott levélben politikai jogaik követelését a bányamunkások nyomorúságos helyzetének leírásával kapcsolják össze, mintegy fenyegetően húzva alá a bányamunkások és tisztviselők esetleges szövetkezésének lehetőségét s hangsúlyozva a munkásokra gyakorolt nagy befolyásukat. „A munkásosztály felett a bányabirtokosok terjedelmes javaikkal valódi aristocratiát képeznek, és a bányászok bérét a régi idők hagyományai után szabják ki jelenleg is. Innen a bánya és kohónyeremények, mellyek a birtokos családokat dús gazdagságra emelték, a munkabér javítására semmi befolyással ' Gränzenstein G. bányaigazgató —• Krassó vm. alispánja. 1848. máj. 26. Közli Deák Imre: Adatok az 1848. év történetéhez Krassó vármegyében. Lúgos, 1931. 31—32. 1. 7 Éppen ezekben a napokban kér nyomdaalapítási engedélyt Oravicabányán Meszner Mátyás. „Bányahelységünk, hol az értelmiség már nagy méretekben létezik, igen alkalmas hely a szabadság, hazafiság, s értelmiség szent sugárinak szétterjesztésére" — indokolja meg kérését. Azonkívül bizakodik még a bányahelységek kormánytámogatásában és az így keletkező konjunktúrában. O. Lt. BüM. 1848. 701. sz. 8 PH. 1848. ápr. 23. 38. sz.