Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
honvédelmi bizottmány 163 délelőtt ült össze, hacsak valamelyik tag indítványára soron kívül nem kellett valamilyen fontos kérdésben döntenie.3 9 A bizottmány működése így hasonlóbb lett a korábbi minisztériuméhoz. A tárcák vezetésével megbízott bizottmányi tagok minisztereknek feleltek meg, a heti bizottmányi ülések minisztertanácsoknak. Ennek ellenére Kossuth vonakodott a bizottmányt minisztériumnak, tagjait minisztereknek tekinteni. Ahhoz sen» járult hozzá, hogy a tagok miniszteri fizetést kapjanak, csupán a miniszteri fizetésnek megfelelő napidíjakat vettek fel. Az elnök napidíját a miniszterelnöki fizetes arányában állapították meg.40 Azokon a személyi nehézségeken kívül, amelyek minisztérium alakítását akadályozták, s amelyekre célozva a ház elnöke a december 19-i ülésen úgy nyilatkozott, hogy ,,ez olyan kérdés, melyből, míg Magyarország sorsa el nem dől, akármennyit vitatja is a képviselőház, sok jó ki nem kerül",41 Kossuthnak egyéb oka is volt, amiért a bizottmányi kormányformához ragaszkodott. A szabadságharc megszervezését és irányítását csak olvan kormányra támaszkodva vállalhatta, amelynek minden tagja mindenben egyetértett az ő politikai elgondolásával. A novemberi kormányalakítási tárgyalások során meggyőződött róla, hogy ilyen kormányt alakítani nem tud. A miniszteri kormányforma keretében mindenegyes miniszter önállóan intézkedett, egyénileg volt felelős az országgyűlésnek. Ha tehát minisztériumot alakít olyan miniszterekkel, akiknek felfogása különböző, ezzel a kormányzat egységét, a szabadságharc sikerét kockáztatta volna. Ezt a veszélyt a bizottmányi kormányforma keretében ki tudta küszöbölni. A bizottmány tagjainak a politikai felfogása sem egyezett mindenben a kossuthi elgondolással. De a bizottmányi tagok sokkal inkább függtek tőle, mint ahogy miniszterelnökként a minisztereket irányíthatta volna. A képviselőház október 8-i határozata értelmében ugyanis a bizottmány tagjainak hatáskörét ő állapította meg. Megtehette tehát, amint meg is tette, s a nooembervégi reform lényegét ebben kell látnunk, hogy a bizottmányi tagokat a minisztériumok élére állítva a politikai szempontból kevésbbé kényes ügyek intézésével bízta meg őket, a legfontosabb ügyek intézését pedig a maga számára tartotta fenn, vagy pedig olyan bizottmányi tagra ruházta, akiben teljesen megbízott. Így lett a rendőri ügyek intézője Madarász László, az elnöki ügyeket pedig maga Kossuth intézte. Atekintetben, hogy milyen ügy minősül elnökinek, sem a képviselőház, sem a bizottmány nem rendelkezett, ezt egyedül Kossuth döntötte el. ö, valamint elnöki irodájának vezetője, Sluller Ferenc állapította meg, hogy a honvédelmi bizottmányhoz érkező beadványok közül melyek a „confidentäalisok" — ahogy 39 U. o. 49 Orsz. Lvt. O. H. B. 7025/1848. sz. 41 Közlöny, 1848. 912. 1. 11*
