Századok – 1948

Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150

a honvédelmi bizottmány 151 amely a teljes állami önállóság kivívását tűzte ki céljául, valamint a kiegyezésre hajló jobboldal, a későbbi békepárt. Kossuth ekkor következetesen és hajthatatlanul a baloldali irányzat mellé állott, sőt annak vezetője lett. A baloldali irányzat győzelmének jegyében alakult meg a hon­védelmi bizottmány. Amint az alábbiakban látni fogjuk, Kossuth hívta életre, s azt a szerepet szánta neki, hogy a megszűnt miniszté­rium örökébe lépve az ország kormányzatát kezébe vegye, s a fejlő­dést a radikális baloldali irányzat célkitűzésének megfelelően irá­nyítsa. A Batthyány-kormány szeptember 10-én lemondott. A nádor­helytartó az új kormány megalakításával Batthyányt bízta meg,1 noha a nemzetgyűlés nagy részének bizalma Kossuth irányában nyilvánult meg.2 Batthyány a következő napokban megkezdte a tárgyalásokat egyrészt az új kormány megalakítására, amelyből Kossuthot termé­szetesen kihagyta volna, másrészt a bécsi udvarral való megegye­zésre. Mialatt Batthyány tárgyalt és intézkedett, Kossuth is megkezdte az előkészületet arra az esetre, amit bizonyosnak tartott, hogy t. i. a bécsi udvarral nem lehet megegyezni, hogy Jellasich támadását csak fegyveresen lehet visszaverni. Olyan szervet kellett teremtenie, amely a kormányt kezébe tudja venni, ha uralkodó és nemzet között szakításra kerül a sor. Ezt a szervet sikerült is még Batthyány kudarca előtt életrehívnia, úgyhogy amikor a megbízott miniszter­elnök véglegesen lemondott, a kormány fennakadás, sőt zökkenő nélkül ment át az új kezekbe. Ez a kormányszerv, amely kezdettől fogva egészen megszűntéig a legszorosabban Kossuth személyéhez kapcsolódott, amelynek segítségével a szabadságharcot megszervezte és irányította, a honvédelmi bizottmány volt. A honvédelmi bizottmány nem mint kormányhatóság alakult meg. A nemzetgyűlés szeptember 15-i ülésén Kossuth azt indítvá­nyozta, hogy a ház küldjön ki egy bizottságot, amely az ország ren-1 A megbízólevél közölve: Közlöny, 1848. 491. 1. A megbízásra vonatkozó része így hangzik: „Nem oly állapotban van az ország, hogy a végrehajtó­hatalmat egy percig is nélkülözhesse. Mi végből részemről nem késtem a ministeri hivataláról lemondott gróf Batthyány Lajost, mint a jövendő minis­terium elnökét, őfölsége jóváhagyása alá terjeszteni. Öt egyszersmind felhív­tam, hogy lemondását ideiglenesen visszavevén, az időközben általam kiadandó rendeleteket ellenjegyezze, s mint ideiglenes felelős minister a többi ügyeket is vezesse." — Batthyány tehát mint lemondását ideiglenesen visszavont miniszterelnök szerepelt ettől kezdve újbóli, immár végleges lemondásáig. A képviselőház nem bocsátkozott annak firtatásába, hogy alkotmányjogilag ez a szerep nem volt-e megalapozatlan? A minisztériumról szóló 1848. évi III. tc. megfogalmazásakor nem tisztázták a kormányváltozás kérdését, azt, hogy a kormány lemondása esetén hogyan történjék az új minisztérium kine­vezése, s időközben a végrehajtóhatalmat hogvan gyakorolják. 2 Közlöny, 1848. 494. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents