Századok – 1948

Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150

152 ember győző delkezésére álló katonai erő felől tájékozódjék és így a képviselőket tájékoztathassa. Indítványát azzal indokolta, hogy nem tartja helyesnek, ha a ház a miniszterelnököt katonai kérdésekben nyilvánosan interpellálja. Másrészt tájékoztatásra a nemzetgyűlésnek feltétlenül szüksége van, hogy a kellő intézkedéseket megtehesse.3 Batthyány erre kijelentette, hogy kötelességének tartja felvilágosítással szolgálni akár az egész nemzetgyűlés, akár annak e célra kiküldött bizottsága előtt. Eleve tiltakozott azonban az ellen, hogy ez a bizottság intézkedési jogot is gyakoroljon. „Mi a végrehajtást illeti — mondotta — kérem, hogy míg állásomban maradok, szabad kezet engedjenek, mihez ha nem járul a ház, minden pillanatban kész vagyok hivatalomat letenni."4 Kossuth nyomban igyekezett eloszlatni a miniszterelnök aggályait, mondván: ,,Ën a bizottmányt nem rendelkezés, hanem a haderők állapotáróli tudomásszerzés végett indítványoztam kiküldendőnek, mely bizottmány a tapasztaltakról jelentést teend a háznak. S ezt annyival inkább szükségesnek vélném, mert őfensége (t. i. a nádor) is kijelentette, hogy az erőt (t. i. a katonait) csekélynek tartja s annak szaporítása iránti intézkedésre hívta fel a házat. E végett tájékozzuk magunkat, a tájékozást pedig nem szeretem nyilvánosan tárgyalni."5 A ház elnöke azután javasolta, hogy a bizottság hat tagból álljon és felszólította a képviselőket, hogy másnapra írásban szavazzanak, ki legyen ez a hat tag.6 Ez a honvédelmi bizottmány megalakulásának kezdete. Csírájában tehát nem végrehajtó szervnek, kormányhatóságnak indult, noha Batthyány gyanította, hogy a tájékozódáson és tájékoztatáson túlmenőleg más szerepet is fog játszani. És hogy e gyanú nem volt alaptalan, azt a további fejlemények igazolták. A kezdeményező továbbra is Kossuth maradt. 3 Meglehet — mondotta Kossuth —, hogy a ház részéről némely intézkedések lesznek szükségesek, de erre már a háznak a dislocált és disponibilis erőket egészen ismernie kell; mi nem olyan tárgy, melyet nyilvánosan tárgyalhassunk, s azért nagyon óhajtanám, miként minden hadimunkálatra vonal kozó interpellatiók és felhívások aként intéztetnének, hogy abból valami baj ne következzék. Ügy hasonlókép a ház intézkedései végett szükséges tájékozást bajosnak találom a ház előtt tárgyalni, hanem, ha talán — ha jobb módot lud valaki, azt elfogadom —, talán méltóztatnának néhány tagból álló választmányt kinevezni, mely a disponibilis erőről, melyről miniszterelnök úr intézkedhetik, magának tudomást szerezvén, ha intézkedésekre van szükség, a háznak javaslatot adhasson. Közlöny, 1848. 510. 1. — Szeremlei Samu: A honvédelmi bizottmány keletkezése s a forradalom kitörése 1848-ban című munkájában (Pest, 1867) a szeptember l<5-i ülésen történtekkel nem foglalkozott, pedig a bizottmány gondolata ekkor merült fel először, sőt a ház ekkor határozta el a bizottmány megalakítását. 4 Közlöny, 1848. 510. 1. 5 U. o. « U. o.