Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY A magyar szabadság nagy évének, 1848-nak vívmányai közül a felelős és független magyar minisztérium alakításáról rendelkező III. tc. az állami önállóságot, a nemzeti függetlenséget volt hivatva biztosítani. A miniszteri kormányzatnak gyakorlatilag azzal az eredménnyel kellett volna járnia, a korábbi helyzettel szemben azt a változást kellett volna hoznia, hogy a minisztérium önállóan intézkedjék olyan ügyekben is, amelyek azelőtt ki voltak véve a magyar kormányhatóságok befolyása alól, mint a külügy és a hadügy, vagy pedig amelyekben az illetékes magyar hivatal korábban alá volt rendelve a monarchia bécsi központi kormányszerveinek, amilyen volt a pénzügy. Hogy ezt az eredményt a minisztérium nem tudta elérni, annak oka kettős ellentétben rejlett. Egyrészt ellentét állott fenn a magyar és a bécsi kormány között, másrészt a magyar kormányon belül. A bécsi kormány, a kamarilla — ahogy az egykorú magyarok a tehetetlen V. Ferdinánd tanácsosait és bécsi minisztériumát nevezték — 1848 tavaszán kénytelen-kelletlen hozzájárult az áprilisi törvények szentesítéséhez. Amikor azután helyzete megszilárdult, az osztrák-cseh tartományokban és Olaszországban biztosabban érezte magát, a Magyarországnak tett engedményeket vissza akarta vonni. Röviden szólva arra törekedett, hogy a külügy, hadügy és pénzügy, a kereskedelemüggyel együtt, közös ügyek legyenek, hogy a magyar kormány ezeket az ügyeket ne önállóan, a bécsi udvar befolyásától mentesen intézze. A magyar kormány álláspontja nem volt egységes, következetes és szilárd. Két felfogás állott szemben egymással, az egyiket Kossuth, a másikat Batthyány személyesítette meg. Batthyány és vele a minisztériumnak megalkuvásra hajló többsége hajlandó lett volna engedményekre. Kossuth ezzel szemben szilárdan kitartott a közösügyes rendszerrel való teljes szakítás mellett. A miniszterek közül még leginkább Szemere osztotta Kossuth nézetét. Az ellentét egyrészt a bécsi és a magyar kormány között, másrészt a magyar minisztériumon belül, 1848 szeptemberében éleződött ki a legerősebben. Az ellentétes erők küzdelme bővelkedett drámai fordulatokban. Ezekben az izgalmas napokban, a magyar és a bécsi kormány, továbbá Batthyány és Kossuth mérkőzésével szoros kapcsolatban, született meg a honvédelmi bizottmány. Két politikai irányzat mérkőzött meg egymással 1848 szeptemberének eseményekben oly gazdag napjaiban: a radikális baloldal,
