Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
parasztságunk és a forradalom vezetése 125 gében a magyar kormány felé barátságos kép mutatásából és ezenközben katonai intervencióra való felkészülésből áll. Amilyen helytelen volna elhinni, hogy parasztságunk földosztó mozgalmait Bécs irányítja,10 2 ugyanolyan helytelen volna azt képzelnünk, hogy e mozgalmakat a magyar burzsoázia vagy a magyar proletariátus szervezi meg az urak ellen. Parasztságunk földosztó mozgalmai spontánul, helyi vezetők irányítása alat't s éppen ezért, bár az ország egész területén talákozunk velük, egymástól elszigetelten robbanak ki.103 Kiváltójuk egyszerűen az a rettenetes nyomor, amelyben szegénységünk él. Ez a nyomor persze nem újkeletű, s így joggal felvethető, miért éppen most robbannak ki földosztó mozgalmak, noha korábban nemigen hallottunk ilyenekről. Azért, mert parasztságunk a forradalom előtt nem ismerte fel, hogy elnyomorodásának legfőbb oka a földhiány, viszont — Táncsics szavaival — „forradalom, sajtószabadság idején a nép egy hónap alatt nagyobb mérvben világosodik fel, mint egyébkor évtizedek alatt".104 Hogy is ne öntudatosuljanak a földosztás kérdésében zselléreink, amikor a márciusi napokban azli kell látniok, hogy az isten leverte a telkesjobbágyok lábáról a rabbilincseket,10 5 az övékén viszont rajtahagyta. Hogy is ne törekedjenek segíteni magukon, amikor azt kell látniok, hogy a jobbágyokon segített az isten, rajtuk pedig nem. De vájjon valóban nem adott semmit szegénységünknek Március? Erre a kérdésre nem válaszolhatunk egyszerűen nemmel. Március a jobbágyfelszabadítással, mint láttuk, megadta szegénységünknek a magasabb napszámbérek lehetőségét. Csak éppen, mint ezt is láttuk, az uraknak nem adta meg a magasabb napszámbérek megfizetésének lehetőségét. Ezért, ilyen összefüggésben mondhatjuk csupán, hogy Március nem adott szegénységünknek semmit. így érthetjük csak meg, miért éppen most szükségszerű az évtizedek óta esedékes földosztó mozgalmak kirobbanása.10 8 Kik azok a vezetők, akik ezeknek a helyi jellegű mozgalmaknak az élére állanak? Helyenkint a szegénység legjobbjai, mint láthattuk Kecel példáján is, sokhelyütt azonban értelmiségiek.107 Szent-Iványi Vince pesti kerületi császári-királyi főbiztos sze-102 V. ö. : Ember 245. 1. 103 Ezt a körülményt Ember Győző mutatja ki, de helytelenül indokolja. I. h. 243—244. 1. ,M Táncsics Mihály: Életpályám, 3 Bp, 1949, 246. 1. 105 L. 107—108. 1. 106 Negyvennyolc földosztó mozgalmainak időszerűségét hangsúlyoznunk kell Szabó Istvánnak azzal a helytelen állításával szemben, amely szerint 1848-ban a földosztás kérdésének „a kor síkján még sem nálunk, sem máshol nem jött el az ideje, a kor feladata a jobbágy-felszabadítás, a szabad birtok megteremtése volt..." s amelyből szükségképen következnie kell a negyvenötös földosztás történetietlen túlbecsülésének. L.: Szabó István: A jobbágybirtok problémái 1'848—49-ben, Tanulmányok a magyar parasztság történetéből, Bp, 1948, 393. 396. 1. 107 V. ö.: Ember 247—248. 1.
