Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
118 8PIRA GYÖRGY takból is egy pár egyén. — E miatt az igaz, folyamodtak Nyárihoz, de eredmény nélkül elutasítattak.6 3 S mit mondott a választmány mind ezekre? megijedt mint egy insurgens (de hiába még ujoncz) s nevezett egy tejns deputatio t az ujjon elválasztott másod alispán64 elnöklete alatt katonai karhatalommal felruházva, a feladott vádak szigorú megvizsgálására. Eliőidéztetvén ez által a nagy lárma, — mondatott, hogy már jön 300 katona elfogdosni bennünket, lánczokra verni, sütni főzni s ki tudja talán fel is akasztani? S mind ezt miért? semmiért. És csakugyan be is rukkolt városunkba egy osztály a közelfekvö vasas ezredből, töltött fegyverekkel kézben s kivont kardokkal1, egészen megrohanásra elkészülve, a trombitások pedig fújták a megtámadó jelt, — és találtak semmit, a levegőbe vagdoshattak volna; de el is szégyenlették magokat, s a kardot azonnal hüvelybe dugták, magok pedig egész alázattal egymást bámulva szétoszlottak. Eljött végre a tejns deputatio is, s mit csinált? nagy képeket; — borzasztó dolgok elintézésére jővén, s hallott piaczi pletykákat, de azok felett valami eretnekségi nyomozásokat tartott, és ugyan mi sült ki? semmi — ez ezt mondta, a meg azt; ezt is mondta, azt is mondta. Midőn már a sok haszontalan kérdezősködésbe belefáradt, abba haevta. Iparkodott ugyan a lázítói billyeget egy pár egyénre rá süthetni, de felteszek a tejns deputatioról annyi gyöngédséget, hogy azokat csupán munkássága fáradságának jutalmául akará beszámítni. Azokat pedig, kik oknéllküli meggyaláztatások elkeseredésében a nagyságos deputatio előtt bátrabban nyilalkoztak, és talán nem osztogaták olly bőven a tekintetes czimet, elnök ur jól lehordotta s közülök egy polgártársat lánczra is veretett, de meggyőződvén ártatlansága, ról. azonnal szabadon bocsátotta. Л többi artatlanul vádolt polgártársak is lepirongattatván, néhányan közüiök az elnök által lázitói czimmel ajándékoztattak meg. Ugy látszott, elnök ur egy kissé be akarta magát gyakorolni új állásába, s éppen olly embereken próbálta meg, kiknek ha joguk lett volna választásában, sohasem emelik arra a pólczra, mellyről most letokintget a szegény emberre."63 Egyszóval: a vármegye urai a törvényre hivatkozva megakadályozzák a nekiJk kedves elöljáróság leváltását. De, ha van talán valaki, aki azt hiszi, hogy Mindszentekkor, a következő tisztújítás alkalmával teljesül a város lakóinak akarata, az téved: A pestmegyei választmány november 16-i ülésén „olvastatott Földváry Gábor fősz[olga]biró úr jelentése, mellyben előadja, mikép Izsákon közelebb tartott bíróválasztás alkalmakor kihágások történvén nemcsak tanácsbeliekül választattak ollvak, kik a' tavaszi lázongásban részt vettek, hanem biróul is, Fábián József t. i. ki azon kivül, a' megye által pusztázó hadnagyságábol is kitétetett, Szabó József pedig, kiben biztosíték alig van [aki tehát nyiván nem zsírosparaszt — A szerző] 63 Közbevetőleg: van rá eset, hogy a választmány ilyen kérést nem utasít el, akkor tudniillik, ha a választmányba felvétetni kért paraszt a vármegyei urak megítélése szerint „értelmes és józan magaviseletű", azaz úrtisztelő elem. L. pl.: Veninger József veresegyházi lakosnak a választmányba történt utólagos felvételét. PML VJk 1848 :3978. 64 Az időközben első-alispánná előrukkolt Nyáry Pál helyett választott Madarassy László. 65 S amelyről januártól fogva a Pestre bevonult Windischgrätz legteljesebb egyetértésével fog továbbra is letekintgetni a szegény emberre. MU 1848 jún. 4. 10. sz. 166—lö7. 1.
