Századok – 1948

Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101

112 8PIRA GYÖRGY Kaszn. Dehogy! ezüstbe.3

' Közpolg. Annyér nem menünk. Kaszn. Hát mennyiért? Közpolg. Egy forintér. Kaszn. Bankóba? Közpolg. Nem, ezüstbe. Kaszn. Annyit nem ád. * Közpolg. No hát nem is menünk. Kaszn. Hát isten kendtekkel. Közpolg. Jó hérével."3

7 Ilyen követelésekkel persze nemcsak a pénzért dolgozó napszámosok, hanem a részesek is előállnak. Prónay Albert báró például „a' Tó-almási lakosok közt közhírré tette: hogv ugyan azon feltételek közt mint az elébbi években — miszerint t. i. két harmada az uraságé */з pedig a' le vágó lakosságé legyen — nád vágásra mindenki válalkozhat — erre azonban a' község oda nyilatkozott hogy felibe fogja vágni — ellenben más községbelit [értsd: bérletörőket — A szerző] bé nem bocsájtand.. ."38

A napszámosok és a részesek munkabérének emelkedése természetesen maga után vonja az állandó urasági cselédek konvenciójának növekedését is. Ezért egyes földesurak — mint Stéer Márton tanár írja — „seregestül bocsátják el tiszteiket és szolgáikat, mi által sok ezer ember kenyerétől fosztatik meg, s az elégedetlenség csirája tápláltatik, melly e mozgalmas időkben a közbátorság szempontjából is figyelmet érdemel".39

S az elégedetlenség csíráját még jobban táplálják az olyan erőszakoskodások, amilyenekkel például a gödöllői Grns-Afi/ícowích-uradalom él Mácsán, ahol a parasztokat az uradalom eltiltja a közlegelőül szolgáló erdő nagyrészének használatától s azután az „erdei legeltetésből kitiltott lakosságnak nyolczvan eke napszámért enged részén pótló legeltetést.. ."40

Az ilyen már-már az alig eltörölt feudális kizsákmányolási módok visszaállítását jelentő intézkedések egyfelől nem csökkentik, hanem növelik a parasztok úrgyűlöletét, másfelől pedig feltehetőleg mégsem elegendőek a földesurak munkaerőszükségletének kielégítésére, pénzszűkéjük csökkentésére. A földbirtokosoknak, ha törik, ha szakad, pénzt kell szerezniük, s nem várhatnak a magyar ipar és kereskedelem fellendülésére: a pénzszűke körmükre ég. Ez a pénzszűke pedig igen nagy. Korizmics László számítása szerint az úrbéri kárpótlás teljes öszszege (120—150 millió pengőforint) sem volna elég a földesurak birtokában maradt majorságok kapitalizálására, a szükséges munkaeszközöknek és kellő számú bérmunkás munkaerejének megvásár-36

1 ezüst (pengő) forint = 2-5 bankó (váltó) forint. 1 forint — 60 krajcár. 37

Kasznár és közpolgárok, KÜV 1848 máj. lü. 4. sz. 33. 1, 38

PML KJk 1849 :54. 39

PH 1848 máj. 4. 47. sz. 398. 1. « PML KJk 1848 : 5455.