Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
68 TÓTH ZOLTÁV akkorra jutoll el, egy nevezetes átértékelési és bővülési fázisig.11 4 Tapogatózó keztleieklől eltekintve már az invesztitúra-küzdelem ,mikor is a Szentszék a legfőbb világi hatalmat detronizálta s híveit a császárral való fegyveres szembeszállásra serkentette,115 még nyomatékosabban pedig a keresztes hadjáratok előkészítésének és megindításának légköre n-ind erősebb felfogás- és szemléletváltozást hozott. Nem szükséges évszázadokat idéznünk. A szent ínég néhány évtizeddel azelőtt alapjában monachális szellemű emberi kiteljesedés volt. A század végére azonban mindinkább befogadott és elismert lehetőséggé vált, a kereszténység ügyéért bárminő formában küzdő, akár fegyvert ragadó, tehát vért is ontó személyiség. Koppány, Thonuzoba, Vazul és bizonyára mások sorsának emlékezetében a királyi udvar hagyományápoló atmoszférájának részesei, a Szent László-kori összegező, sőt még a jóval későbbi Anonymus is eléggé világosan tudhatták, hogy Géza befejezetlen politikai művet hagyott hátra, hogy az erőszak fegyverét még a szent királynak is forgatnia kellett. Ennek ellenére egy a XI. század derekán, sőt még talán annak 7()-es éveiben is készüli legendaszöveg, lévén a legenda szigorúan egyházi műfaj, melynek értékkategóriáit nem a közfelfogás, nein az átlag, hanem az Egyház mindenkori állásfoglalása szabta meg,110 a szent királynak inkább csak keresztény inkább csak evangéliumi érdemeit hangsúlyozhatta. Kíméletlen politikai eszközeinek nevükön nevezését a szent-ideál akkori fokozata még bajosan engedte volna meg. Sőt, legalábbis nálunk Magyarországon, a szei.ltéavatás táján is a belső krízis részleteit elhallgató, a folyamat viharszerűségét letompító középutat kellett keresniök. S a jövőre nézve az lett a döntő, hogy a kora átmeneti felfogásából táplálkozó Nagyobb Legenda szerzője talált is ilyet.117 A munkáii, mint ezt különösen a látományszózat megelemzése fogja bizonyíthatni, nagyon is kiütközik a mesterséges egyeztetés, az ellentéteket közös nevezőre hozni igyekvés kezenyoma.11 8 Világos, hogy miért. A századvégi legyndaíró szemében a véresen erőszakos részletek híján már a politikai és szervező munka egésze Szent István értéke lehetett- Legalábbis nem volt szükséges azt a keresztény életszentségei felmagasztalandó, lebecsülnie. A kutatás a szenl-ideél alakulástör-114 Mindaddig az egyház mindössze két szent-típust ismeri: a mártírt és a hitvallót. Ex auclorilate passionum aut vitae merito deklarálta a 794-iki frankfurti zsinat. Günter,' Oie christliche Legende des Abendlandes. 151. 1 115 VII. Gergely 1080-ban a német ellenkirály, Sváb Rudolf hívei számára teljes bűnbocsánatot hirdetett. Erre történt, hogy Egilbert trieri érsek a kiontott vér minden felelősségét a pápára hárította (Erdmann, Die Entstehung des Kreuzzugsgedankens. Forschungen zur Kirchen- und Geistesgeschichte, Stuttgart 1935. 214. 1.). Ugyanebben a szellemben nyilatkozott Trieri Wenrich (MG. Lib. de lite. I. 296. 1.) s a ravennai Petrus Crassus (u. o. 439. 1 ), majd egészen keserűen, a „De unitate eoclcsiae conservanda" ismeretlen hersfeldi szerzője is (. . . a facie eorum egressa est tani crudelis sententia, ut dicant malum honum et honum malum, praedicantes beatos esse, qui pro parle Hildebrandi faeiant praelia, seditiones et homieidia. . • . Nova et inaudita esi praedicatio eiusmodi, cum ecclesia non habeat sibi concessum gladium, nisi spiritus, quod est verbum Dei. U. о. II. 219. és 222. 1.). 11Я Éppen ezért a ..nota rusticitatis" kisebb fogyatkozás, mint a „crimen falsitatis". Günter. Die christliche Legende (les Abendlandes, 1(18--169. 1 117 A szöveg hangsúlyozza ugyan, hogy ..inter omnia superne miserationis bénéficia beato regi divinitus concessa pre omnibus (suis) sunt ilia dinuineranda scriptisque eommendanda, que locum primum obtinent ad eternae vile gaudia pfömerenda" (§S. »rerum Hung. II. 387. 1 ) — de ebből természetesen egyéb kiválóságainak lekintetbeveendősége is következik. 118 Némely elvi jelentésű ellentét nb. még^ a harlviki szövegezésben is fellelhető. Már Karácsonyi kiemelte, hogy az „evangel izandi non assumpsit officium' -tudoniás (SS. rerum Hung. II. 420. 1.) sehogyan sem vág az „ipsosque secundum ecclesiasticam doctrinam instituit '-megállapílással- (u. o. 411. 1.1. mert ez utóbbi szerint éppen maga a király tanította volna népét a keresztény hitre. A Harlvik-yila sarkpontjai. Századok. 1894. 4 1. ' ••' ! - ' jJkkiJ
