Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

szent istván legrégibb élktikata nyomán 69 téiicléi. sajnos, csak a szélső állomások szempontjából fejtette ki világosan. Csak az elváltozás egészét tekintette át, mialatt megfigyelte és kimutatta, hogy az Egyház minden erőszakot elítélő eredeti álláspontja a liil védelmét szolgáló fegyveres küzdelem tudomásulvételéig, majd annak éltékké. sőt bizonyos körülmények közölt szentté nyilvánításáig fejlődött.11 9 A közbenső már nem aszkétikus, nem a lélek, hanem a világ alakítására irányuló, többé-kevésbbé erőszakot igénylő, de nem szükségszerűen harcos társadalmi munkanemek egyházi fémjelzésének története máig sincs viszont kidolgozva. De a folyamat lényege világos. A béke diametrális ellentétének, • a véres harcnak értékelő befogadása érthetővé teszi, hogy a középkor második fele az életszentség elvi lehelőségét és egyházi igazolását már egyetlen foglalkozási ágtól sem vonta meg elvszerüen.12 0 S az idevágó egyházi szempontok kiérlelésében — ezért hangsúlyoztuk a magyar legendaírók nehézségeit — éppen a XI. század második fele a döntő időszak. Egészen érthető, hogy llartvik választása a rendelkezésére álló írásbeli anteakták közül mindenekelőtt a legkönnyebben értékesíthető, mert eleve eklektikus szellemű Nagyobb-legendára esett.121 Mire 119 Adolf Harnack alapvető dolgozata, a Militia Christi (Die christliche Religion und der Soldatenstand iu den ersten drei Jahrhunderten. Tübingen 1905) még ebből a szempontból is csak az ősegyház felfogásának alakulás­történetét ismerteti. Az általunk tárgyalt időszakra nézve K. Erdmann igen lelkiismeretes, a lényeges tüneteket szorgosan kiemelni igyekvő, de Harnack klasszikus világosságát el nem érő idézett müve (Die Entstehung des Krenz­zugsgedankens) a főforrás, melynek rendkívüli érdeme, hogy a kérdés egykorú irodalmát emberi teljességben egybegyüjtötte (378—404. 1.1. 12,1 A szentideálnak a keresztes hadjáratok korát megelőző átalakulásáról, illetve fluktuáció járói röviden ír Erdmann i. m. 78—80. 1. Ugyancsak ö az akkori egyházi rend magatartásáról a háború kérdésében. U. o. 68—71. 1. A tökéletesen egységes és következetes magatartás elvi nehézségei nb. mái­egészen korán, szinte a kezdet kezdetén kiütköztek. V, ö. erre nézve Harnack fejtegetéseit i. m. 9. kk. 11. Különösen jellemző a szenvedélyesen egyeneslelkű 1 ertullianus ezen л felületen erős ellentmondásokkal terhelt irodalmi munkás­ságának képe. U. o. 58—60. 1. A Nagy Konstantin alatt bekövetkezett döntő változásra nézve u. о. a 87—92. lapon. Végszava, hogy az Egyház ezentúl a harcias arkangyalok mellett harcos szénieket is 'teremlelt s a. régi ideálok ápolását a szerzetesekre bízta, félreérthető; t. i. csak a mvssze jövendőre nézve érvényes. 121 Jellegzetes egybevetésül Abbo-nak a Nagyobb Legendánál körülbelül egy évszázaddal korábbi Szt. Edmund-életrajzát idézhetjük (Vita S. Eadmundi regis Anglorum et martyris), mely a maga korában erősen újszerű felfogás gyümölcse voll. A legenda hőse világi uralkodó, kit mindenekelőtt királyi kötelességeinek igazságos teljesítése tüntet ki. De Abbo beállítása; jóllehet királyról van szó, kinek méltósága és szerepköre a X. század-meggyőződése szerint tudvalevőleg egyúttal papi jellegű, a Nagyobb Legendáétól mégis annyira elütő, hogy a kellő között csak egy forrongó fejlődéfcütemű évszázad verhetett hidal. Nem éppen az angol király aszkétikus életére, nőt'.enségére gondolunk — Szt. István házasságát a magyar legenda is majdhogy kimenti tv. (">. Marczali, Árpádkori kútfők, 25. 1.) ,—, hanem magatartására a vég­veszély idején. Iladilelteiröl a szöveg mélyen hallgat, hősisége, akárcsak az öskeresztényeké, még tisztán tűrő. szenvedő természetű. Halála egy szerzetesi szellemű mártíré. V. ö. Erdmann, i. m. 28—29. 1* Nevezetes tünet, hogy a clunyi reformmozgalom az első, mely ebben a tekintetben bizonyos, a jövőre nézve irányt mutató lazulást hozott. ,,Denn das mönchische Leben galt den Clunyazensem nicht etwa als die einzig mögliche Form gottgefälligen Lebens, sondern nur als die höchste, vornehmste, christlichste." Erdmann, i. m. O.'i. I. Am még ez is közbenső s nem is éppen hatékony fokozat. Ugyancsak Erdmann kénytelen hangsúlyozni, hogy nincs hírűnk, mely az első keresztes hadjárat előkészítésében és keresztülvitelében a clunyiek szerepét említené. U. o. 304. 1. 73. jegyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents