Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
\ szent istván legrégibb életirat a nyomán 61 vitatott kérdésére is. Azt állítja t. i., hogy Géza csak akkor nyúlt a pogány többséggel szemben erélyes eszközökhöz, mikorra a rendelkezésére álló erőket elosztotta és elhelyezte az ország egész területén, „per universam Hungáriám idoneis in locis disposuit'".92 így, és csak így érthetjük meg, hogy Szent István korára a királyi birtoktest, királyságunk első évszázadainak legfőbb, egyenesen nélkülözhetetlen uralmi alapVetése nem szorítkozik az 'Árpád-törzs . települési kereteire, hanem eloszlik az ország egész területén. Ennek az állításának horderejét, akárcsak előbb a Szent István kormányzatánál; időtartamáról mondottét, természetesen maga Ranzanus sem volt képes lemérni. Nem is fűz hozzá semmiféle magyarázatot. Mi viszont úgy találjuk, hogy a minden humanista cifraságtól mentes, keresetlenül igénytelen mondat egyik legnevezetesebb intézményünk keletkezésének lényegét világítja meg. Néhány tömör és félreérthetetlen szóban a királyi vármegye eredete tárul fel előttünk. És pedig olyan logikus s az előzményekhez tökéletesen simuló formában, és világosságban, hogy szinte a gyanakvásra intőén tiszta vallomást halló bíró aggályai ébrednek fel bennünk. Egészen bizonyos azonban, hogy a megyeszervezet csírái Géza korába nyúlnak vissza93 s az is, hogy a probléma múltjának nehézségei felől Ranzanusnak sejtelme sem lehetett. Éppen azért, bár ez a meghatározás más szövegekből hiányzik, amint munkája többi részét, ezt a helyet sem mernénk elvetni. Sőt, észrevételének rendkívüli fontossága miatt94 éppen itt tartjuk illőnek kimondani azt 92 M. Florianus, IV. 186. I. A hangsúly természetesen, a „per universam Hungarian:" kifejezésen- van. Az állítmány s a szűkebbkörű helyhatározó ranzanusi formula is lehet. (?) I. Béláról is azt írja t. i., hogy azokat a fegyvereseket, kik a pogány lázadókat megfékezték, „in locis idoneis latenter dispo,Suerat". Г.' o. 196—1197. 1. Lehetséges azonban az is, hogy a visszatérő szóhasználatot a két helyzet viszonylagos hasonlósága arbgalmazta —• eredhet a királylajstrom írójától is — s az I. Béla eljárására vonatkozó megjegyzés a Gézát illető kitételnek egyszerű mása. 93 A pannonhalmi s még inkább a veszprémi oklevél (1002) szövege világosan bizonyítja, hogy nem egy megye már Szt. István uralmának legelején élő szerve vo lt a királyi kormá nyzásnak. Ezek jórésze még mindenesetre Géza korának öröksége. Holub aggálya, hogy a szövegeket birodalmi scriplor fogalmazta a lényeget, a megyék funkcionálásának tényét nem érinti (A királvi vármegyék eredete. Szt. István-Emlékkönyv II. 84- 85. 1.). Szt. István törvényeiben a eomesek rendje világi párja a . püspökökének, de az első megyék mindenesetre régibbek a püspökségeknél. 91 Kutatásunk tudvalevőleg számol a magyar elem messzemenő széttelepílésével is. V. ö. legutóbb Hóman. Szent István 98—106. 1. A magyar törzsnevekből származó helynevek színes és sokatmondó elkeveredésére nézve v. ö. Kniezsa lajstromát (Magyarország népei a XI. századiban. Szent Islván-Emlékkönvv II. 456—461. 1.) Mindezek idegen környezetre vallanak,, megkülönböztetésül szolgálnak — a Megver stb. helyneveket seminiesetre sem lehet a megfelelő törzs területén keresnünk — s maga a jelenség aligha lehet régibb a X. század végénél, te>hát Géza koránál. U. o. 171. 1. A különösen Belitzkv kiemelte belső, a terület fokozatos birtokbavételével párhuzamos migrációk ezt a változatosságot bajosan magyaráznák. IA törzsfői hatalom elsorvadása és a fejedelmi hatatom kialakulása. I'. о. I. 576—580. 1.)
