Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

58 tóth zoltán zetéből pedig egyenesen kiütköző. Székesfehérvár hangsúlyozását, kapcsolatba hozván az ottani alapítást a Keán elleni háborúval, a szöveg elégségesen megokolta. Talányos ellenben Buda közbeszövésie, illetve az ottani egyházépítés ebből következő rangsorozása. Felemlítését sem legendáris, sem történeti szempontok nem indokolják. Szerkezetiek éppen nem. Miután Szent István alapításainak javát, még Esztergomot és Pannonhalmát is, hallgatással mellőzte, Ranzanus szövege jóval egységesebb, befe jezettebb, sőt hatásosabb lett volna, ha megelégszik annak a városnak kiemelésével, melv a szent király emlékével egyébként is és mindenekelőtt összeforrott. Szent István számára ez a hely felelt meg Nagy Károly Aachenjének. Ide temettette utóbb trónja szépreményű örökösét s maga is itt kívánt örök pihenőre térni. Egészen érthető, hogy kockázatosnak ítélt hadi vállalata küszöbén éppen az iíteni egyházat ajánlotta fel a Boldogasszonynak. Ezzel szemben a budai építkezést maga Ranzanus sem fűzi szervesen Szent István háborúinak vagy elbeszélése egyéb eseményeinek történetéhez. Pedig ez a hajlandó- -ság, lia a krónikákban el is mosódott, a ranzanusi fejezet lényeges és természetes sajátságának látszik, amint azt Székesfehérvár példája világosan bizonyította. Láttuk, hogy az építkezés hírének közbeszövése mennyire elősegítette az egyes krónikaváltozatok balfogásait. Kézaira nézve mindenesetre könnyebbülés volt, hogy nem a királylajstromot használván,89

ettől a tételtől megszabadult. Ismerte-ellenben a series principumot a többi szövegezés forrása, mert a budai alapítás felől Kézain kívül, mint láttuk, valamennyi krónikavariánsunk beszámol. A rövidebb konceptusok, nem lévén helyük magyarázgatásokra, természetesen legfeljebb megemlítik Szent László befejező munkáját. így a Chr. Posoniense; a Chr. Monacepse még ezt is elhallgatja. Mügeln is útját vágja a zavartkeltő kifejtési lehetőségeknek azzal, hogy, birtokában lévén a krónikás hagyomány részletes ismeretének, nevén nevezi a két szent király rokoni kapcsolatát.80

A XIV. századi szerkesztés ellenben, mint láttuk, szinte betűhíven tükrözi a ranzanusi szöveg kétségkívül önállóan felhasznált és félreértett XIII. századi eredetű részletét,91

aminthogy egyik hazai variánsunk felől sem állíthatjuk, 89

Kézai Szent István-fejezetének összetételét alább természetesen csak a ranzanusi Vita s a Hartvik-legenda . szempontjából vehetjük szemügyre. A szakasz leszármazása ismét olyan kérdés, melynek eldöntése nem lehel ennek a dolgozatnak tárgya. m Az építkezés „wart volbracht von dem heilig kunig Kesla (sie!), der sant Stephans net'e was" SS. rerum Hung. II. 150. 1. Ugyanígy a Chr. Rhytmicum; csak a tulajdonnév még fatálisabb elírásával: Quod tandem consumavit —• Rex Bela (sic!) íargitale — Qui nepos luit regis etc. U. о. 257. 1. 91

A feljegyzés kései dátumából természetesen éppen nem következik Szent István budai alapításának valótlansága. Karácsonyi (Péter király és az óbudai prépostság. Századok, 1897. 291—297. 1.), majd á kérdést nemrégiben újból kifejtő Garády Sándor (A hurlai — óbudai — káptalan alapítása. Tanulmányok liudapest múltjából, VII. 70—91. 1.) tudvalevőleg kétségbevonja a budai alapítást illető krónikarészlet hitetterdeinlő voltát, de érveiket a fel-