Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
56 tóth zoltán derülni, hogy Szent László Szent István vérségéből eredt. S ez meg is történik. A 'krónika viszont olyan tar tozást vállal, mellyel mint ismeretes, adós marad. Egyetlen változatnak sincs az építés befejezéséről semmiféle mondanivalója. Az eredeti Geslában a befejezés benne volt — véli Hóman —, a X1U. századi átírásból ellenben valamiképen kimaradt s ez a kiesés magyarázza a kései krónikaszövegek e helyt csonka mivoltát és kifejezésmódját.85 A Ranzanus-részlet megszívlelése után ez a magyarázat tarthatatlannak tűnik lei. Egészen bizonyos, hogy a humanista fenti sorai nem alapulhatnak a krónikás idézeten. A krónikás hely jelentése világos s Ranzanus deák-tudományát felesleges kimentenünk. A krónika jellegzetes meghatározásai amúgyis idegenek egész művétől. Ranzanus nem tudja, hogy Szt. Lászlót Szl Istvánhoz miféle rokonsági kapcsolat fűzte, csak annyit, hogy egy vérből valók. Szerinte I. Endre nem kevesebb, de nemi is több, minf egy Szt. István nemzetségéhői származó magyar előkelőség — vir quidam Hungarica nobilitate praeclarus —, kii fivéreivel együtt nem Szl. István tanácsa vagy parancsa, hanem Péter tűr hetetlen zsarnoksága kényszerít számkivetésbe.8" Hogy ez a meglehetősen prózai beállítás a Gizella-komplexum hiányából folyik — kézenfekvő. Endre herceg olyanféle ..cliens"8 7 nála is, mint Alhericusnál, de a ,,tarnen dicunt Ungari"kiegészítést vagy valami megfelelőjét hiába keressük. Ki hiheti, hogy Ranzanusnak a krónikáénál fogyatékosabb értesültségét az a ravasz megfontolás magyarázza, hogy hiányai révén félreértheti a krónikás részletet s felmentést nyer a budai templomépítés befejezésének elbeszélése alól? Kétségtelennek látom, hogy a sorrend éppen fordított, a krónikarészlet készült a ranzanusi fogalmazás alapján. A származtatás első hallásra bizonyára idegenül hangzik, de elvi nehézségek nem terhelik. Ranzanus királylajstroma, tudjuk, Mátyás királv koráig terjed, de az írásmű alkati alapvetése nyilván XIII. századi eredetű A régibb réteget ekkoriban egészítették ki a Szt. László-legendával s a hun-krónikával. A XIV—XV. századdal foglalkozó elbeszélés folytatásos természetű, m XIII. századi torzó megtold'ása. A Szt. Istvánnal foglalkozó fejezethez tehát a XIV. századi krónikaszerkesztés szerzője bízvást hozzáférhetett: mi több, félre is érthette! Meg kell t. i. állapítanunk, hogy Ranzanus szövegalakítása sem kristálytiszta Világosságú. Az ..infra suo loco niemorabilur'-hivatkozás a tőszomszédos jelzői mellékmondathoz kapcsolódik, de tagadhatatlan, hogy bizonyos beállítottság mellett a Pőmondat „perfeclum fuit" állít.nányára is vonatkoztatható. Arra a kérdésre pedig, hogy elkövethette-e .középkori masyar író ezt az önmagában is elképzelhető s a krónikaszöveg szerkezetét egi csapásra megvilágosító értelmezési elcsuszamlást, csal. egy válaszunk lehet; nemcsak elkövethette, de bizonyos körülmények között aligha- is cselekedhetett másként. A krónikaszerkesztő számára értéktelen és üres megjegyzés voll Szt. László Szt. István véréből való leszármaztatásának beígérése. Ö ennél többet tudott: a pontos Szár László-genealógiát. Egészen természetszerű, szinte magától értetődő tehát, hogy a .,suo loco memorábitur"-utalást a templomépítés befejezésére vonatkoztatta. Világos azonban, hogy ezt nem valaminő Gesta-részlet szemmeltartásával tette, hanem Ranzanus királylajstromának XIII. százaftli koneeptusa alapján. Mindig a lajstromot hangsúlyozzuk. Ezt a mondatot t. i, semmiesetre sem származtathatjuk az Étet irat állománvából. Hogy egy Szt. István-kezdette épít-85 A Szl. László-kori Gesta Ungarorum, 68; 1. 88 M. Florianus, IV. 193. 1. 87 MG. SS. XXIII. 788. 1. V. ö. Unrest (Krones i. m. 30. 1.), ... da macht die fiirsten und herrn zw Ungern ain besammung wider Kunig Pettern unnd betrachten in umb das frben ze priygn und ainen fiirsten genant Andre zw Kunig erweln.
