Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

szent istván legrégibb életirata nyomán 65 Ranzanus IX. fejezetének tartalmi vetülete foírásaink körében sokáig kísértett. Ivézai és Bonfini — mint látni fogjuk — pontosan ismerte. Mügelnre nézve pedig talán máris sikerült Géza segélykérése kapcsán bizonyságot szolgáltatnunk. S a Rímes Krónika a németnyelvű fogalmazáson még túltesz. Míg ez utóbbi Ranzanusszal egybevágóan általában idegen segélykérést említ, a Rímes Krónika egyenesen kimondja, hogy Géza a szomszédos birodalomhoz fordult.84

Ugyanígy — mint alább látni fogjuk —- ai részletesebb megbeszélésre szoruló Bonfini. Mindemez írók talán többet tudtak, jobban mondva pontosabbat Ranzanusnál, mert lehet, hogy az Életirat valamely önálló szövegezését forgatták, Ranzanus ellenben a munkálatot a királylajstromba, a Beatrix-adta kéziratba illesztetten találta, mint ezt többszörösen is be lehetne bizonyítani. E helyt elegendő, ha a budai templomépítésről írott soraira utalunk; különösen azok befejezésére. Zárómondata ismerős csengésű, alteregója a XIV. századi krónikaszerkesztésben is feltűnik. Quod opus (Szt. István) morte praeoccupatus non absolvit; perfectum tarnen postea fuit a beato Ladislao rege et ipso Hungarorum, qui ex sancti huius genere ortus est, ut infra, suo loco, memorabitur — írja Ranzanus. M. Florianus, IV. .1,90. I. A két idézet értelmezése nem okozhat különösebb nehézséget. A főmondatok jelentése elütő, de a téma azonossága s a mellékmondatok külseje nyilvánvalóvá teszi a két hely közvetlen és genetikus kapcsolatát. Mit ígér az egyik s mit a másik? Ranzanus szerint müve — az Epitome — szövegéből a maga helyén ki fog a királyságot is megérte. Fennmaradásának főoka pedig taián az a nem is egyszeres rokoni kapcsolat lehetett, mely idők folyamán a Keánok és némely magyar törzsfők között kialakult. Nem Ajtony az utolsó bizonyos függetlenséget élvező Keán? (Erre a kérdésre természetesen nem mernék pontos választ adni.) A székesfehérvári alapítás szövegünkből kiderülő körülményei mindenesetre arra vallanak, hogy Szt. Istvánnak Keán ellen — talán bizánci szövetségben — megvívott háborúja (Hóman Iveánt Sámuel cárnaik tartja. 1. m. 179- l.)a király egyik legfontosabb politikai eredménye volt. Félidegen s az ország nyugati orientációját természeténél fogva tagadó hatalmasság kiirtását hajtotta végre-84

Recurrit ad Germaniam Ibidem aniinicula « Precatur contra spicula (SS. rerum Hung. II. 250. 1.)' Quia vero illud grande opus inceptum multos annos conduxerat, ideo vivente sancto Stephano rege, illud cenobium non potuit consumari, sed volente Deo post multum temporis sanctissimus rex Ladizlaus, nepos eiusdem beati Stephani illud opus comsumavit, ut scilicet possit adimplere votum proavi sui, sicut inferius plenius declarabitur (declarabo) — olvassuk a krónikában. SS. rerum Hung. I. 317. 1.