Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
62 tóth zoltán méltányolni — Erdőelvi Zoltánra hárítja.7 9 Mindenesetre azt látjuk, hogy maguk az átírok következtettek és értelmezgettek, s ha nem is éppen találomra, nyil'ván igen bizonytalan alapon. Íme a Rímes Krónika a fentismertetett részletekben nemcsak a bővebb, XIV. síázadi krónikakoneeptustől tér el, de Mügeln németnyelvű szövegezésétől is. A német krónika ismét egészen széteső képet örökített reánk. A kincsszerzemény itt is a Keán ellen vívott küzdelem eredménye, Székesfehérvár és Budával kapcsolatban egyaránt Keán felől hallunk s a székesfehérvári tűzkárokat mégis azzal magyarázza, hogy ..daz gelt Gynle waz poszteich gewünnen".80 Míg tehát utóbbi műve megírása kor nagyjában egy a XIV. százafii deák szerkesztéssel megegyező szöveget használt, a rímes feldolgozás egy érintetlenebb változatra támaszkodhatott. mely a Gyula kincséről, úgy látszik, nem tudott. Az ismertetett rövidebb logal- * mazások eléggé világosan érzékeltették, hogy ez utóbbi csak némely ellenállások leküzdése árán férkőzött az elbos-éléshe.81 Kézaitól ellenben eltért, mert a kritikus személyi okot, Erdőelvi Zoltánt ipár bizonnyal magában foglalta.. A Kézai-variáns ezen a fokon nyer rendkívüli fontosságot. A tudomásgazdagodás megíigyethetése és megállapít hatása kapcsán. Világos t. i). hogy az egyre bonyolódó összkép részletéinek egyeztethetetlenségét szeszélyes értelmezgetések hozták ugyan létre, de ez utóbbiak lehetőségét adatbeszüremlések teremtették meg, melyek egyéni félreértéseket szülvén, a vitathatatlanul közös gyökeret, az alapvetés egységét különbözőképen módosították. Iíézai rövidségre törekvése kutatásunk egyik eldöntött1 kérdése. De alig hihetjük, hogy észrevette volna Erdőelvi Zoltánnak és a Gyula kincsének közösjelentésű 73 SS. rerum Hung. П. 257. 1. m SS. rerum Hung. II. 149—150. 1- > 81 A székesfehérvári bazilikát, a tűzveszedelem ellen biztosítandó, Károly Róbert király 1318-ban ólomlemezekkel fedette be (SS. rerum Hung. I. 490. 1.). Ennek ellenére 1327-ben újból kigvulladt (u. o. 492. I.j. A Chr. Posoniense (u. о. II. 50. 1.) és Mügeln lu. о. 218. 1.) cSak az 1327-i katasztrófát említi, a Chr. Monacense, mint а XIV. századi szerkesztés, az 1318-i kezdeményezést is (u. o. 8(1. h). Mindenesetre f i gy elem remélté, hogy krónikaszövegeink Szt István-fejezeteikben ejtett, imént ismertetett zavaros és egymásnak ellentmondó észrevételeik után, ilyen kései szakaszukban térnek csak vissza az alapítás sorsára. Valóban viss/atérés-e ez» A ,tudósítások cicomátlan adatszerűsége nyilvánvalóvá teszi, hogy a Doinanovszky-kimutatta szűkszavú annalistától valók (A. m. к irály krónika XIV. századi folytatása. Berzeviczy-Emlékkönyv, 2S. és 33. I.) De a közhit állására jellemző, hagy még ezekbe а színtelen híradásokba is beleszűrődött a csodás elem. A szent relikviákat őrző sekrestye feletti tornyot 1327-ben a lángok megkímélték, mit a pozsonyi krónika s a' XIV. századi szerkesztés az ereklyék egykori birtokosai érdemének tulajdonít. Közelfekvő középkori gondolat, hogy a misztikus segítség ugyancsak természetfeletti jelentésű veszedelmet hárított cl. s a megújuló tűzvészeknek, a bazilika sorsüldözött voltának közös és eredendő fogyatkozás az okozója. Ezt lelték fel az építkezésre fordított Keán-léle kincs „bűnös" természetében. Az egész alakulás arra mutat azonban, hogy пет a XI.. hanem csak a XIV. században. Nemcsak Ivézai nem tudott felőle, ban ;m nyilván a Rímes Krónika forrása sem. A Chr. Posoniense jelenidejü állítmánya — ipsa ecclesia patitur incendium —. ha nem tévedek, azt érezteti, hogy egykorú, XIV. századi eseményt hoztak kapcsolatba az alapítás körülményeivel. A kései szövegek közös forrását, a budai minorita krónikást (v. ö. Marczali, Arpádkori kútfők, 49. 1.) tartjuk tehát a hiedelem megteremtőjének. Nyilván ő iktatta az elbeszélésbe Keán kincsének hatása alatt a Gyulától szerzett fiktív hadizsákmányt is, mi a különböző s egymástól — jellemzően — elütő néretű félremagyarázások egész sorozatára nyújtott, mint láttuk, módot. Így vált Keán kincse egyrészt Gyula vagyonává, másrészt baljós tényezővé. Bartoniek E. ezzel szemben azt hiszi, hogy a Gvula kincsének hagyománya még az Ösigestából való. Szerinte Hartvik a Szent Jobb történetének körülményes előadásával már a Gesta latens vádja ellen kívánt tiltakozni. (SS., rerum Hung. 11. 440. 1.1 Lectoris esto judicium!
