Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

SZENT ISTVÁN LKGRBGIHB ÉLETI KATA NYOMÁN 41 az imént, mert ez esetben kiegészítő bizonyságunk is van. A nevet t. i. a már töbl>ször idézett Jakob Unrest is ismeri. Újabb s mindinkább lényegbe vágó összefüggések körvonalai bontakoznak ki előttünk. A királyi gyermekek névkérdése formális kérdés, de csak -a történeti körülmények avatatlanjai tekinthetik elhanyagolhatónak. Egyrészt a leghalkabban ejtett, akár tétova szó is fontos, ha megtöri a Szent István korára boruló forrásszegénység csendjét. Másrészt a király személyén keresztül szoros kapcsolatban áll ez a súlytalannak látszó jelenség Ranzanus szövegéből következő alapproblémái kkal: Géza fejedelem hagyományával s annak feltételezett alakulási folyamatával. Történetírásunk mindig méltányolta s természetesen ma is egyértelműen elismeri Géza negyedszázados uralmának egészen rendkívüli jelentőségét. De ezt az aránylag hosszú időszakot világos, beszédű egykorú adatok híján alig sikerült egyébbel, mint következtetések szerezte tartalommal tölteni kii. A következtetések, pilléreit pedig azok a szórványos értesülések szolgáltatták, melyeket a krónikák, mindenekelőtt pedig Szent István reánbmaradft legendái juttattak a kutatás birtokába. Ezeket kellett egybevetnünk a gyér külföldi tudósításokkal, melyek kortársaktól szárniazdk ugyan s bizonyára hiteltérdemlők is, de nyilván nem a tényállás egészét, vagy lényegét jegyezték fel, hanem idegen szemlélők szerezte általános benyomásokat. Hogy Thietinar a több istennek áldozó magyar fejedelemről tett kuriózus észrevételét jóhiszeműen írta le, bátran elhihetjük. Hogy Sarolt féktelen lénye a fejedelmi hitves keresztény normájának nem felelt meg — nagyon megél tjüks9

Ugyanúgy egészen bizonyos, hogy Szent Adalbert és köre sztmében a térítés akkori eredménye, Géza korának kereszténysége csakugyan ,.umbra «•hristiainitatis, polluta religio" és ,.tepidus christian ismus"-nak festett.60

De jellemezhetik-e, elmarasztalhatják-e ilyen s ilyenekkel rokon, szigorúan nyugati szemiivegen keresztül nyert észrevételek vagy akár a hozzájuk fűződ ) s a kezdő stádium természetszerű tökéletlenségei és zavarai iránt bizonnyal részvétlen értékítéletek Géza életművét?61

Ez elleve nem volt valószínű s mint ismeretes, történetírásunknak ezek révén a legendák adta képet nem is si к örült módosítani, legfeljebb kiegészítenie egy-két színnel Az eredmény inkább a miliőre alapított szintézis maradt; tulajdonképen intuíció műve. Azaz a magyar tudat Géza személyét ma is a legendákból ismeri. Az apa hagyománya a fiúénak függvényévé vált; azzal állapodott meg. változni is csak azzal változhatott. Alakult-e és változott-e azonban egyáltalában? Ismét a főkérdés! Kétségtelen tény, hogy ha a reánkmaradt Szent Istvánlegendákat nézzük, bajosan, illetve pongyolán beszélhetünk csak alakulási folyamatról. A három, nagyjában 1080 és 1115 között fogalmazott, tehát egymástól alig elütő korú életirat magára Szenl Istvánra nézve is kerek, szinte ha jlíthatatlanu! merev eredményt ad, mely nem tökéletesen homogén ugyan — megemlíthettük volt a Kisebb Legenda tárgyilagosabb szemléletét —, de legfeljebb felfogásbéli árnyalatkülönbségekre utal, még csak egymás mellett élő irányzatokra sem. Döntés a legendák kirekesztése mellett természe-58

Érdekes, bár alighanem véletlen összetalálkozás, hogy az egykorú merseburgi püspök a legenda-emlegette véres kezet Sarolttal kapcsolatban idézi. Manus haec polluta fusum melius tangeret et menlem vesanam patientia refrenaret. Chronicon ed. R. Holtzmann MG. SS. Nova series IX. 496. és 498. 1. (Géza magatartásának magyarázatára nézve v. ö- László Gyula feltevését. A honfoglaló m. nép élete, 446. 1.) M MG. SS. IV. 603. és 607. 1. 81 V. ö. Kaindl, Beiträge zur älteren ung. Geschichte, 14—15. 1.