Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

40 TÓTH ZOLTÁN judex in Somog olim"?

6® Nem kétség3s, hogy ezt, a korszak egész forrásanyagának széleskörű ismeretét és kritikus átdolgozását követelő összefüggést, nemhogy a prédikátor Szenczi Mofliár, de a történetludós Sambueus sem deríthette ki. Vagy a hamis újságikeresés és véletlen reáhibázás valóságos epidémiájával állunk szemben, vagy, mint Ranzanus esetében, fel kell tennünk, hogy a renaissance némely írói veszendőbe ment, eltűnt régi szövegeket forgathatlak. Minden egyes esetre nézve külön bizonyításra van természetesen szükség, de> a kései voltukra való hivatkozás és ezen alapon történő rideg elutasításuk nem szigorú módszeresség, lmnem éppen ellenkezőleg üresen fölényes felületesség volna. Annál is inkább, mert ami Ranzanus beállítását illeti, íratlan forrásokra sem gondolhatunk. Szent István glóriába borult emléke ezen a könynyebben befolyásolható, jóval kényesebb hagyományfajtán még inkább elhatalmasodott volna, mint a nehezebben érinthető betűkön. Tökéletesen nyersen adódik tehát, az idevágó dilemma: kitalálás vagy íráslbeli források? S ez utóbbiakról, ha vjjltak, azt kell hinnünk —-újból felmerül, de más alapon az előbbi gyanúpont —, hogy megszövegezésük csakis keresztény korszakunk első évszázadában történhetett. Későbbi nemzedékieknek Gézáról nem volt, nem is lehetett mondanivalójuk; Koppányról is aligha. Az őket megelőző ősködszerii időkről, m&ilyekre Gallimaclius és Túróczy fentidézett tudomása vonatkozott, még kevésbbé. 4 * Eddigi kérdéseink inkább általános jelentőségűek voltak; a most következő, a feltételezett hagyományalakulás lényegébe,vág. Honnan tudja a XV. és XVI. század fordulóján Láskai Ozsvát, hogy Szent István legidősebb gyermekét Ottónak hívták?57

Ha Szent Imre herceg kétségkívül császári nagybátyjának, II. Henriknek köszönhette keresztnevét, szinte magától értődő, hogy nvilván 1002 előtt született bátyjának az akkor uralkodó III. Oltó császár lett a névadója.58

De hogy ez a név Szent István családjában miért olyan természetes hangzású, az újkorba forduló renaissance aligha sejthette. S éppen ez teszi hihetetlenné, hogy a nevet a ferences szerző költötte volna. Újból az előbbi kérdés vetődik fel tehát. S természetes, hogy itt is csak a szóhagvománv feltételezhetetlenségét hangsúlyozhatjuk. Legfeljebb még nyomatékosabban, mint 56

Dictionarium Ungarico-Latino-Germanicum. Nürnberg 1708. II. 575. 1-Melich szerint (A magyar szótárirodalomi. Nyelvtud. Közlemények, 1900. 20(3. 1.) az 1621-i kiadás filológiai szempontból értékesebb. Sajnos, ez a műszótárszeríí II. részt nem tartalmazza. U. OL 203—<206. 1. 51

Sermones de Sanctis perutiles • . . Biga salutis intitula ti (Hagenau 1499). De beato Stephano regie Hungarorum. Sermo 1. (76). Régebbi írók a gyíijtep ény szerzőségét Temesvári Pelbártnak tulajdonították A kérdés történetét egészében Timár Kálmán világította meg a Magyar Könyvszemle 1910- évfolyamában (Láskai Ozsvát és a bibliográfia 122—153. L). Pontos döntést is ő hozott (u. o. 140—.143. 1.), bár számos írónk a munkát már előbb is Láskai neve alatt idézte (143—145. I.). A bennünket érdeklők közül, 1904-ben megjelent Szent István-életrajzában, elsőnek Karácsonyi János. 68

Credibile autem est Ottonis III. imperatoris gratia, qui nupliarum conciliator fuiit, tili» itidem nomen Ottonis datum, si с ut Emerici ab Henrico imperatore sumptum erat. Quod si quis propterea Ottonem ante Emericum in lucem editum volet contendere, faciet id me non invito. (A forrás valaminő legenda- vagy krónikaszöveg „qutfd ailicubi forte latét".) Pray, Diss, de Sancta Dextera, 155. 1. V. ö. Wertner, Az Árpádok családi története, 56. 1. III. Ottó névadó hajlandóságára nézve felemlíti Wertner, hogy Péter király atyját. Urseoilo Ottó dogét tulajdonképen szintén Péternek hívták, az Ottó nevet, melyet azután haláláig viselt, már fiúkprában adita neki a császár. U. o. 79. 1. I