Századok – 1947

Hírek - Zambra Alajos † Nekr. J. M.-tól 364

364 \ HÍREK szárdi múzeumban ment tőinkre. A Szentesen maradt néprajzi anyag nagyrésze a fosztogatások alkalmával pusztult el. A károsodás kb. 50%-os. — 26. Szigetvár. Zrínyi Miklós Múzeumegyesület Múzen na. (1907. alap.) A helytörténeti jellegű gyűjtemény az általános jellegű fosztogatások és katonai beszállásolások alkalmával jelentős károkat szenvedett. — 27. Szolnok. Vurosi n uzeális •gyűjtemény és könyvtár. A fejlődőképes helytörténeti gyűjtemény és közművelődési könyvtár anyagának túlnyomó részét a beszállásolt katonai alakulatok széthurcolták. — 28. Tata. Tatai Múzeum. (1920. alap.) Az igein értékes helytörténeti jellegű gyűjtemény (középkori kőemlékek, tatai kerámia, bútorok, céhemlékek) kisrésze a harci cselekmények során megsérült. —. 29. Vác. Váci Múzeum. (1896. alap.) A várostörténeti anyagot katonai fosztogatások alkalmával károsodás érte. — 30. Zalaegerszeg. Göcseji gyűjtemény. (1935. alap.). A helytörténeti és néprajzi gyűjteményből a város felszabadítása utáni fosztogatások alkalmával számos néprajzi tárgyat és érmét elrabollak. A károsodás kb. 50%-os. Vidéki közgyűjteményeink háborús vesztesége, amint a fentiekből is kitűnik, igen jelentős. Az elveszett, elrabolt, megsemmisült anyag .pótlása, kiegészítése és megfelelő gyarapítása, rendszeres és tervszerű gyűjtő és kutató munkálatokat igényel. VARGHA LÁSZLÓ Az ERDÉLYI TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK háború utáni állapotáról A következő tájékoztatót kaptuk. Kolozsvár város régi levéltára, melyet 1940-ben Nagyszebenbe szállítottak, teljes egészében sértetlen és az Állami Levéltár visszaköltözésével hamarosan ismét Kolozsvárra kerül — A Szász Nemzeti Levéltár és a Brukemhal Múzeum gyűjteményei szintén megmenekültek a háború veszélyeitöt. Ezeknek a különösen az erdélyi magyar történetkutatás állal eddig kellően ki nein aknázott forrásoknak a fokozottabb megismerése egyik sürgős teendőnk kell legyen. — A brassói Barcasági Múzeum és a Honterus-gimnázium gazdag gyűjteményei már nem voltak ilyen szerencsések. Az elszenvedett károk mértéke majd csak az újrarendezés során lesz pontosan tetten. — A gyulafehérvári Batthyaneum, róm. kat. püspöki és káptalani levéltár anyaga szinlén sértetlen maradt. — Az Erdélyi Nemzeti Múzeum tárai a háborús eseményeket minden károsodás nélkül élték át és minden lehetőt elkövettek a kallódásnak indult kulturális javak megmentésére. A Könyvtár az elhagyott szakkönyvtárak, a Levéltár pedig a szétdúlt magánlevéltári anyag biztonságba helyezése során igen nagy értékeket menthetett meg az enyészettől a köz számára. Mentési munkálataikat az orosz katonai és a polgári hatóságok, valamint a politikai pártok megértése folytán vidékre is kiterjeszthették. Ennek köszönhető négy székelyföldi nagy magánkönyvtár és levéltár megóvása. Mindenféle nehézségek ellenére a kutató és feldolgozó munka mindegyik tárban tovább haladt, miként azt kiadványaik és rendezvényeik bizonyítják. — A Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön maradt részét semmiféle veszteség sem érte. A gyűjtemények gondozását továbbra is Faggyas Anna látja el. A háborús események elől nyugatra szállított anyag légitámadás következtében szállítás közben teljesen elpusztult. Z AMBRA ALAJOS (1886—1048), a Pázmány Péter Tudományegyetem olasz irodalmi tanszékének tanára váratlanul elhúnyt. Zambra professzor több mint három évtizede működött az egyetemen, és pedagógiai érdemein kívül az ő működésének és iniciatívájának köszönhető a magyar-olasz kultúrkapcsolatok intenzív! kiépítése. Mint a Corvin Mátyás Társaság egyik alapítója, ő indította meg és szerkesztette a Corvina című olasz-magyar folyóiratot. Tudományos működése főleg a Magyar Nemzeti Múzeum olasz vonatkozású kéziratanyagának alapján az olaszországi Attila-mondakörre és a Zichy-kódexre terjed. Ezenkívül sok olasz irodalmi vonatkozású tanulmányt és fordítást köszönhetünk működésének. Halála nagy veszteséget jelent az olasz kapcsolatokkal foglalkozó tudománynak. . J. M. t