Századok – 1947

Hírek - Balogh Ilona † Nekr. A. M.-tól 365 - Kinevezések 365 - Tudományos felolvasó ülések 365

HÍREK 365 Az ORSZÁGOS MAGVAR RÉGÉSZETI ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TÁRSULAT az év folyamán a következő előadásokat tartotta: Barkó ezy László: Újabb leletek Brigetióból, Csemegi József: A tihanyi remetebarlangok (jan. 11), Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa, Bognárné Kutzián Ida: A Tiszapolgár-basatanyai őskori termelő (febr. 8), Csányi Károly: Bizánci elemek az árpádkori magyar építészetben (rnárc. 22), Lenkei Andorné: Háborús műemléki pusztulások (ápr. 12), Banner János: Üjabb adatok a magyar neolithikum történetéhez, Fenvvessy Jeromos: A kolozsvári ősi domonkos zárda (máj. 3), Deér József—• Dercsényi D ez s ő—R adnóti Aladár: A zalavári ásatás jelentősége és eredményei (jún. 7), С sat kai Endre: A soproni barokk festés pro^ blémái. Molnár József: A tipológia hasznosítása a művészettörténet körében (nov. 15), Sashegvi Sándor: Pomáznak és környékének régészeti emlékei, Rév helyi Elemér: A vértesszentkereszti árpádkori templom (dec. 13). BALOGH ILONA (1912—1947), művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum tisztviselője is nagy vesztesége tudományszakunknak. Első önálló tanulmányában a magyarországi román szobrászat olaszországi kapcsolataival foglalkozott. Doktori értekezéséről, a „Magyar fatornyok"-ról professzora, Gvörffy 4 István azt mondta, hogy szebben és jobban nem lehetett volna ezt a témát megírni. A Történettudományi Intézet 1944-es Évkönyvében újra tárgyalta ezt a témát. Az erdélyi fatemplomok kutatásának mai állása címen. Nagy tervei közé tartozott ezek nyomán az erdélyi magyar egyházi faemlékek corpusának kiadása. Önálló munkásságán kívül szerény, önzetlen és áldozatos segítőtársa volt nővére, Balogh Jolán tudományos működésének. 1945-ben kelült a Szépművészeti Múzeumba, ahol először Elek Artúr hatalmas könyvhagyatékát rendezte, majd a grafikai osztályban kezdett rendszeres, messzire nyúló tervektől irányított anyagfeldolgozáshoz. Az intézet nagyrahivatott, energikus fiatal tisztviselőjét, társai önfeláldozó, segítségre mindig kész, szeretett munkatársukat vesztették el és gyászolják halálával. ' A. M. BÓNIS GYÖRGY volt kolozsvári professzort az államfő 1947. október 7-én a szegedi egyetem jogtudományi karára a jogtörténelem nyilvános rendes tanárává kinevezte. BERLÁSZ JENŐ intézeti tanárt, a Századok szerkesztőjét az államfő 1947. augusztus 13-án a Műegyetem közgazdaságtudományi karára az egyetemes gazdaság- és társadalomtörténetem nyilvános rendkívüli tanárává kinevezte. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Ц. osztályán a következő történelmi tárgyú előadások hangzottak el: Deér József: Ar avarok bukása (máj. 12), Révész Imre: Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritanizmusban (székfoglaló., nov. 10), Hajnal István: Kézművesség, írásbeliség és európai fejlődés. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT az elmúlt esztendőben ismét megkezdte a rendszeres felolvasó üléseket. Ezeken az üléseken a következő előadások hangzottak el: Bónis György: Bend és osztály a középkori magyar társadalomban (1947. márc. 24), Szabó István: Az örökös röghözkötés rendszere Magyarországon (ápr. 24). Deér József: Az avarok sorsa a IX. században (május 29), I. Tóth Zoltán: Az erdélyi román felvilágosodás és a Supplcx Libellus Valachorum (közgyűlés, jún. 26), Győr у János: A magyar állam és a pápamg а XII. században (okt. 9), Makkai László: A román polgárság kialakulása (nov. 13), Czeglédy Károly: A kunok eredete (új belsőázsiai források tükrében) (1948. jan. 15).