Századok – 1947

Hírek - Vidéki közgyűjtemények háborús károsodásai (Vargha László) 360

HÍREK vezethető könyvtár az 1894-ben alakult muzeális gyűjteménnyel 1935-ben bővült. A kettős intézmény régészeti (római) kerámiai anyaga (kb. 250 drbl harci cselekmények és fosztogatások következtében megsérült és elpusztult-A könyvanyag viszonylag sértetlen. — 9. Győr Városi Múzeum. (1938. alap.) A régészeti és várostörténeti gyűjtemény anyagának nagyrészét 1945 tavaszán Németországba szállították. A berendezés súlyosan megrongálódott. —. 10. Gyula Városi Múzeum és Könyvtár. (1868. alap.) A városi polgári iskolában volt elhelyezve a kettős intézmény. Az iskolaépületei a felszabadulás idejében katonai kórház céljaira vették igénybe. A nagyértékü régészeti (főleg középkori magyar) és néprajzi anyag ennek következtében jóformán teljes egészében megsemmisült. A könyvtár anyaga aránylag sértetlen. — 11. Hajdúböszörmény. Városi Múzeum. (1924. alap.) A helytörténeti szempontból figyelemreméltó s jobbára művelődéstörténeti (néprajzi) anyag nagyrészét a fosztogatások alkalmával összetörték és elhurcolták. A károsodás kb. 40%-os. — 12. Hódmezővásárhely Városi Múzeum és Könyvtár. (1905. alap) A kitűnően rendezett és értékes régészeti és nagyjelentőségű néprajzi gyűjtemény a háborús események ideje alatt sértetlen maradt. A muzeális anyag azonban a párthelyiségül lefoglalt múzeum épületéből való kilakoltalása alkalmával megrongálódott. — 13. Jászberény. Jász Múzeum. (1873. alap.) A jászkunságra vonatkozó ériékes régészeti (I.ehel kürtje), művelődéstörténeti és néprajzi anyag károsodása jelentéktelen. — 14. Karcag. Nagykun Múzeum. A már évek óta elraktározott, helytörténeti szempontból is igen jelentős néprajzi gyűjtemény légitámadás és fosztogatás következtében teljesen elpusztult. A károsodás megállapíthatatlan. — 15. Kiskőrös. Petőfi-ház Petőfi Sándor szülőháza és az abban elhelyezett ereklyegyüjtemény sértetlen. — 16. Kiskunfélegyháza. Városi Múzeum. (1902. alap.) A helytörténeti és néprajzi szempontból figyelemreméltó muzeális gyűjtemény helyiségeit öt alkalommal vették igénybe katonai kórházi célokra a háború ideje alatt. A gyűjtemény ennek következtében jelentős károkat szenvedett. A károsodás kb. 10%-os. — 17. Kőszeg. Városi Múzeum. (1930. alap ) A múzeum épületének (városháza egy részének) a tetőzete az ostrom alatt leégett, a várostörténeti jellegű gyűjtemény egy részét elhurcolták. — 18. Makó. Csanádvármegyei muzeális gyűjtemény. A szervezés alatt álló (régészeti, történeti jellegű) gyűjtemény egy része a menekítés alkalmával Kiskunfélegyházán veszett el, a helyben hagyott anyag a helyi fosztogatás alkalmával pusztult el.' — 19. Mezőkövesd. Szent László gimnázium néprajzi gyűjteménye. Igen jelentős mezőkövesdi (matyó) néprajzi gvüjteménye volt (viseletek, textiliák, kerámia, bútorzat, gazdasági eszközök stb.). A gyűjtemény az iskolaépület katonai kiürítése aliialmával majdnem teljes egészében elpusztult: 677 néprajzi tárgyból 629 drb veszett е1ц semmisült meg. Az elpusztult anyag alig pótolható. — 20. Mohács. II. Lajos Múzeumeggesület Múzeuma. (1923. alap.) A muzeális gyűjtemény történeti és néprajzi jellegű volt. A háborús bonyodalmak során a gyűjtemény nagyrészét elrabolták. A károsodás kb. 40%-os. — 21. Mosonmagyaróvár. Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet Múzeuma. (1883. alap.) A múzeum anyagából a beszállásolt katonaság és a fosztogatók fegyvereket, természetrajzi, régészeti ós néprajzi tárgyakat (viseletdarabokat, textiliákat, gazdasági eszközöket, kerámiát stb.) hurcoltak el-A károsodás kb. 20—30%-os. - - 22. Nagykanizsa. Városi Múzeum. (1890. alap.) A helytörténeti jellegű gyűjteményből a város felszahadílási ideje alatt számos régészeti, néprajzi tárgy (viseletdarab, textília, bútor, pásztorfaragás stb.) veszett el. A károsodás kb. 30%-os. — 23. Nagykőrös. Városi Muzeális Gyűjtemény. (1928. alap.) A kisebb jelentőségű helytörténeti jellegű gyűjtemény értékesebb tárgyait, pl. egy XVIII. századi díszöltönyt, teljes lófelszereléssel együtt, elrabolták. — 24. Sátoraljaújhely. Zemplénvármegyei Múzeum. (1920. alap.) A vármegye régészeti, történeti és néprajzi gyűjteményét 1942-ben a helyreállított borsi Rákóczi-kastélyban helyezték el. A figyelemreméltó muzeális (népvándorláskori, középkori) anyag teljes ,, egészében megsemmisült. — 25. Szentes Csongrádvármegyei Múzeum. (1897. alap.) Egyike a legjelentősebb vidéki gyűjteményeinknek. Figyelemreméltó művelődéstörténeti és néprajzi anyaga mellett a régészeti (őskori, népvándorláskori, honfoglaláskori) gyűjteménye igen jelentős. A muzeális anyag egy része menekítése alkalmával a szek-