Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
38 TÓTH ZOLTÁN kon lui a két szöveg am úgysem mond semmi jellegzetesei; Ranzanus bevezetésének megfelelőt éppen nem. Vagy egy tökéletesen megbízhatatlan ehne szeszélyes szavait hallottuk tehát vagy legalább is torma szerint tekintetbe kell vennünk egy kétségkívül idegenül hangzó s a legendaszövegekre vonatkozó ismereteinket gyökeresen felforgató lehetőséget: hogy t. i. szerzőnk egv előttünk ismeretlen s a Hartvik-legendálól nyilván elütő szellemű legendaforrást, pontosabban ilyet is használt. Ennek az eshetőségnek elvi tudomásulvételével meg is érkeztünk annak a ködborította ösvénynek torkolatához, melynek első szakaszán a Fontes domestici kiadója is végigpillantott. Akár vele állapíthatnánk meg a terep zsákutca jellegéi, toronyiránt való járhatatlanságát. Ö megtorpant. alább kifejtjük, hogy miért — mi az ismeretlenre ismeretesből következtetve, a humanista első észrevétele kijelölte nyomokon próbálunk továbbhaladni. Kerülő út, de ismerősebb tájak felé vezet. Géza hitbéli elsőségének ilyen nyomatékos, kiemelése ugyanis, mint az imént már jeleztük, nem egyedülálló jelenség, nem éppen Ranzanus sajátja. Ugyanezt halljuk kortársától, a kárinthiai Jakob Unrest-től,17 kinek munkájára még többször visszatérünk. De ezt állítja nem egy, jóval régibbveretü hazai szövegezés is. Hivatkozhatunk a java-középkori rétegekből merítő Chronicon Knauzianumra s egész kézirat-csoportjára,18 sőt némi megszorítással Kézaira és Mügelnre is.1 '1 Krónikaírásunknak ez a két aránylag bőbeszédű képviselője Géza isteni intelemben való részesedési elsősegét hirdetve, nyilván ugyanezt a felfogást vallja. Csak misztikusabb. valami jelenés-közvetítette utasításra hivatkozó mezben, mi kétségkívül bizonyos kapcsolatra utal a Nagyobb Legendával, illetve Hartvikkal. Ámde inkább csak a felületen, mert ami a lényeget illeti, a legendabéli látomány szózata Gézát — láttuk — jóval hűvösebben értékelte. Nemhogy elsőségét emelte volna ki. a térítés müvétől is eltiltotta. Ranzanus mitsem tud erről s elkülönülését Szent Adalbert szerepeltetésének módja még inkább kiemeli. Ismét Ivézaival," a Chr. Knauzianummal s Unresttel egyetértésben20 a 17 Also was Gyeysla der erst anfeiiger kristenlichs gefaubenus in Pannónia. Bruchstück einer deutschen Chronik von Ungarn, edl R. v. Krones. Knv. a Mittheilungen des Instituts für öst. Geschichtsforschung I. 3. füzetéből. 29. 1. —• Míg a Krones felhasználta hannoveri kézirat csak 11162-ig terjed, újabban a bécsi udvari könyvtár 8007. számú kódexében (v. ö. Mitteilungen dee öst. Instituts für Geschichtsforschung. XXXXIX. 368—371. 1. Eine neugefundene Handschrift der drei Chroniken Unrests) sikerült Karl Grossmannak az „Ungarische Chronik" teljes szövegét felfedezni. Kritikai kiadása kétségtelenül a magyar történettudományra vár ^ M Hic Geijssa primus inter Hungaros christianus lacliis est. SS. rerum Hung. II. ,329. 1. 11 Dux namque Geiclia de genere Turul, cui />rac caeteris Hungaris oraculam profhiisse de supernis dicitur. SS. rerum Hung. I. 188. 1 Do der Ilerczog Geysa vor den andern genennet wart von der gotlichcn lnanunge. Г o-II. 1:35. 1. -" SS. rerum Hung. 1. 188., II. 329. Krones i. kiadása 29. 1
