Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
SZKNT ISTVÁN' LEGRÉUIBB É L ETIRAT A NYOMÁN 2!» pragai püspököt mondja Géza megkeresztelő jének.2 1 Л Legenda Gézája viszont — rövid összegezésünkből ez is kiderült — idők óta keresztény volt már, mikor az országába érkező egyházfejedelmet fogadhatta. Honnan ered Ranzanus tudomása? Természetesen nem tudnánk eleve megmondani s ha mégis választanunk kellene, önkéntelenül az említett krónikavariánsok valamelyikét fognánk gyanúba. De egyelőre nem ez a lényeges kérdés. Ezen a fokozaton közömbös a hiteltérdeiuilőség iigye és állása is. Nem kutatjuk, hogy a Legendának vagy a Ranzanusszal szavazó forrástömbnek van-e igaza. Reánk nézve az a fontos, hogy ha szerzőnk előadása már első szavaiban egy szemlátomást régikeletű hagyományváltozatot tükröztetett, pedig ez kétségtelen, úgy jogosan hihetjük, hogy művének taglalása esetleg segítségünkre lehet némely szövegösszefüggések tisztázásában. Jellegzetes értesüléseit, illetve állításait rendre egybe fogjuk tehát vetni irányadó korai kútfőink tudomásával. Ez az első teendőnk. Középkori történetünk homályos kezdeteiről lévén szó. a tájékozódás minden fáradságot megér Géza keresztény elsőségének hangsúlyozását a fejezet bevezető kikezdése tartalmazza; a tulajdonképeni tárgyalás ezután következik s kezdősorai szinte szórói-szóra egve/.nek a Nagyobb Legenda megfelelő szakaszának mondataival. De a humanista a Legenda jelzőit és határozóit22 másképen csoportosítja és alkalmazza. Az ő Gézája érthetőbb és emberibb. Kegyetlenül bánt övéivel, szomszédságával s az országában megforduló idegenekkel pedig különösképen így. Hogy a keresztényekkel szemben mindinkább szelídebb elbánáshoz fordult — itt mélyreható eltérés következik —, lelki alkata rugalmasságának köszönhető. Ez tette képessé, hogy a kereszténység benső tartalmával némileg megismerkedjék.28 Ezen a fokon azután a szigorral teljes,en felhagyott, sőt mind több keresztényt iparkodott országába hívni. Míg a Nagyobb Legenda Gézája csak elnézi a keresztény beszivárgást, csak tűri a reászakadó új világot s a szöveg gondosan kerül minden megjegyzést, mely Szent István atyját tudatos keresztény értékké avathatná. Ranzanusnál az új hit meggyőződéses felkarolásáról olvasunk. Tudjuk, hogy a Nagyobb Legenda-béli Géza is hall a keresztény tanok felől, színe elé is bocsátja és pedig szívesen, a térítőket. — nemcsak a szövegezés, a tényállás is rokon tehát a Ranzanusnál rajzolttal. - majd felveszi a kereszténységet, sőt megígéri, hogy népét is megtérésre bírja. Am, mindemez érdemes buzgólkodás közepette vértelen emberformula marad, olyan üres. mintha nem is középkori író. hanem a pozitivizmus valamelyik korifeusa teremtette volna. Ha a humanista püspök eme szöveg alapján írta meg a magáét, úgy egyenesen csodálattal kell adóznunk elevenítő és alakító tehetségének. Az ő Gézája gondolkodóba eső, ítélkező, -1 M. Florianus. IV. 184. 1. 52 Az eredeti szöveg nb. a másolások és átírások folyamán szemmellátbatóan némely torzulásokat szenvedett. V. ö. Varjú jegyzeteit, i. m. 4. 1-A ..crudelis et Severus" jellzőpár Hartvik toldása. Ouoth Kálmán. Eszmény és valóság árpádkori királylegendáinkban. Erd. Múzeum, 1944. 33. I. 72, jegyzet. Eljutott az igazság kereséséig. írta. mint láttuk, a Kisebb Legenda.
