Századok – 1947

Ismertetések - Szimonider Lajos 348

348 ISM KRTETK.SK к nisches Mönchlum. 1929. Missions-Verlag St. Ottilien, Oberbayern. XIV [2] rf-491 1. Fordítás angolból.) A-43. oldalon ezt olvassuk: „Azt se gondolják, hogy el vannak hagyatva, ha a lelkiismeretliirdalás vagy a devotio kegyelmében nem részesülnek." A compunctio helyes fordítása: törettetem, a devotioé pedig: (érezhető) áhítat. A 47, lapon: „epistole Pauli et canoniçe et actus apostolörum" kifejezésben a canonice szó nem a Canones apostolorum c. gyűjteményt jelenti, hanem az epistole jelzőjeként kell fölfogni s így a lobbi kanonikus levélre vonatkozik. Esze Tamás a debreceni kollégium könyvtárának 1705-ben, a kuruc-labanc mozgóháborúval kapcsolatban történt szomorú pusztulásáról ír (54-—64. 1.). Szimonidesz Lajos az Országos Levéltárban található eredeti okmányok alapján igen érdekes közleményben számol be a Debreceni Biblia viszontagságairól és elnyomásáról (65—91. 1.). Komáromi Csipkés Györgynek ez a kiváló fordítása, melyet Debrecen városa Hollandiában kinyomatott s amelyből közel háromezer darab 1719-ben érkezeit meg Magyarországra, a cenzúra kezére került és Erdődv Gábor egri püspök a királyi rendelkezés ellenére som adta ki, s a példányok Kassán és Égerben elpusztultak. Sz. szerint ez az csel arra bírta az uralkodót, hogy a cenzúrát kivegye az egyháziak kezéből. A Debreceni Bibliából több miint ezer darab Varsóban maradt s ezeket 1789-ben meglopta Debrecen. A szerző sürgeti a Károlyi-bibliáról a jobb, pontosabb és szakszerűbb Komáromi Csipkés-féle Bibliához való visszatérést. A tanulmány egyébként a tudományos értekezés, a hitvita és tárca elegyes jellegét tükrözteti. — Zovámji Jenő kisebb közleményei után Gulyás József folytatja a sárospataki főiskola diákjainak névsorát. Illyés Géza a kiiküllöi ref. egyházmegye levéltárának történetét ismerteti (106—19. 1.). — A könyvek rovatában érdeklődéssel olvastuk Miidós Ödön hozzászólásait a XVII. századi magyar ref. hittudomány kérdéseihez Bodouholyi József és Szabó Géza könyveivel kapcsolatban (Az angol puritanizmus lelki élete és magyar hatásai. Dehr. 1942. — A magyar református orthodoxia. [A XVII. század theologiai irodalma ] Bpest 1943.). — Makkai László Báthory István levelezése két kötetének Veress Endrétől közzétett munkáját ismertetve, szól a fejedelem valláspolitikájáról. Báthoryt a katolikus megújhodás úttörői közt szokták emlegetni, s protestáns részről főként Dávid Ferenc vértanúságát rótták föl neki. Bizonyos, hogy ö a magyarság külső és belső bajait elsősorban a hitbeli tévelygések következményeinek tartja, s kötelességének érzi, hogy a viflági hatalmat az igaz hit védelmére fölhasználja, és uralkodása elejétől fogva állandóan jezsuita hithirdetőket kér Rómától. Mégis fejedelemsége idején az unitáriusok kivételével egyetlen más felekezetnek sem történt semmi baja. Báthory az egyetemes keresztény hitvalláshoz való ragaszkodást követeli meg az elismert felekezetektől, s ezek az unitárizmus kivételével ezen az alapon is álltak. Makkai szerint. ..Az ökuménikus gondolat halvány előképét kell látnunk Báthory valláspolitikájában, mely a közös hitvallások alapján harci egységbe akarta tömöríteni a különböző felekezeteket az ariánus eretnekség és a mohamedán pogányság ellen. Ez a gondolkozás pontosan beleillik a kor szellemiségébe. Kelet-Európát az egyházi únió és a törökellenes kererztes hadjárat ügye tartja lázban" (131. 1.). — A nemzetiség és vallás kapcsolatai iránt érdeklődők figyelmét fölhívjuk két román történész, Siiciu és Bodea könyveire. Ezekben a XIX. században fennálló magyarországi román-szen-b elsősorban vallási okok miatt keletkezett ellentétekre érdekes adatokat kapunk (142—49. 1.). összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az Egyháztörténet tanulmányaival és adalékaival eddig főként a református helyi egyháztörténetírás céljait szolgálja eredményesen. Igen kívánatos lenne, ha a könyvismertetésekben megnyilvánuló nagy látókör, elfogulatlan őszinteség és magas szellemi színvonal időnkint egy-egy egyetemesebb jellegű vagy elvi s módszertani vonatkozású részletesebb tanulmánnyal is megajándékozná az olvasókat, amint erre most Málvusz Elemér példát adott. Végül egy fontos gyakorlati megjegyzés: a folyóirat kezelhetősége nagyon sínyli a lapszámok teljes hiányát a tartalomjegyzékben - VANVÓ TIHAMÉR (Pannonhalma)