Századok – 1947

Ismertetések - Papp László 344

344 ISMERTETÉSEK az időrendre ügyelt, a gazdaságiaknál az irat minemüségét és az uradalmat is figyelembe vette, azonkívül minden csomagra a részletes tartalmát is rávezette. Ezekhez sajátkezűleg írt elenchusokat. Különösen liálásak lehetünk pontos, részletes és bőbeszédű föl jegyzéseiért, mert az eredeti írások itt-ott elvesztek. A középkori családi oklevelek átnézésére és rendezésére Lilomericzy László németújvári ferences barátot alkalmazta, akinek a grófhoz intézett jelentéseiből ismerjük a rendezés lefolyását (1650—1651). A munka során elkészült a levéltár első szakszerű elenchusa és a végleges fiókbeosztás után a díszes lajstromkönyv, mely a mail beosztáshoz, az alapot szolgáltatta. Ádám gróf a rendezésen felül a családi levéltár anyagát gyűjtés útján is szaporította. Popp László: Herceg Esterházy Pál nádor kancelláriájának működése (1081—1713) (310—344. 1.). Esterházy Pál kancellársága még középkori alapokon épült fel: modern bürokratikus és kollegiális ügyintézés ínég nem látszik rajta. A nádori kancellária működésében neki országos gondjai mellett csak kevés szerepe van. A kancellária eredeti vezetője, az ítélömester is az ö idejében már teljesen kivált a kancelláriából és a nádor nevében, de önállóan működött mint bíró. A kancellária igazi vezetője a titkár. A titkos pecsétet kezeli, állandó és közvetlen érintkezésben van a nadorral, irányítja az oklevéladás munkáját, pecsételés előtt átnézi és ellenőrzi az okfeveleket. A kancelláriát pontos ügykezelés és gyors munka jellemezte. A fogalmazványt bizonyos szignatúrák, jegyzetek és korábbi okmányok alapján készítették el. A nádori ítélömesteri és nádori oklevelek közt különbség van: az előbbit az ítélömester ellenőrzi és a bírói pecséttel látja el, függetlenül a nádori kancelláriától, az utóbbit a nádor maga is aláírja, az oklevél ellenőrzését a titkáf is saját aláírásával igazolja és a titkos pecséttel látja el. A nádori oklevelek kikristályosodott ismétlődő részeket mutatnak, a dátum-formulában kiírják a keltezés helyét, az egyházi ünnepek szerint való keltezés mái nincs divatban, a közhitelű jelleget a pecsét mellett a nádori aláírás adja meg. Esterházy csak rányomott és zárópecsétet használt. A kancellária nyelve a latin, tie használják a magyar és német nyelvet is. A nádori levéltár nagyrészét a nádori adományok és periratok teszik ki. Ember Győző. A magyarországi építészeti igazgatósai/ történetének váz lata (1788—1876) (344—375. 1.). A közmunkák és a közlekedésügy adminisztratív vezetését a XVIII. szazadban kamarai bizottságok inlézték állandó építészeti és vízügyi előadókkal. A két kamarai osztály 1784-i átszervezése után egyre szorosabb kapcsolatba 4 került a helytartótanáccsal, míg végül teljesen főhatósága alá jutott. II. József 1788-ban felállította Budán a Directio in hvdraulicis et aedilibus című hivatalt, de az ő halála után visszaállítottak a korábbi renîlet. 17!>8-tói 1814-ig az építészeti számvevőség az építészeti igazgatóság kebelében működött, 1814-ben azonban visszatértek az 1789 előtti rendszerre. 1814-ben átalakították a hivatalszervezetet, amely 1848-ig változatlan maradt. Ekkor Széchenyi István a szervezetet beolvasztotta a minisztériumba. Az egész minisztériumot hét önálló osztályra osztotta, vezetésüket a régi bevált tisztviselőkre bízta. Teljesen újjászervezte az ügyvitelt is. Széchenyi távozása után Kovács Lajos, majd Csányi László került a minisztérium élére. A főigazgatóság teljes feloszlatása nem volt végrehajtható és 1849 közepén, amikor az osztrák kormány vette birtokába az országot, az építészeti igazgatóság újjászervezése simán ment. A monarchia építészeti ügyeinek egységes irányítására a kereskedelmi minisztériumban építészeti osztályt állítottak fel. A bécsi General-Baudireclion alatt országos építészeti igazgatóságokat állítottak fel így Budán is, alatta öt Districtual-Bauamt állott, a közigazgatási hálózatnak és a megyei és járási beosztásnak megfelelően. Feladatuk kettős: vezetni az állami építkezéseket és segíteni építészeti ügyekben a közigazgatási és pénzügyi hatóságokat. 1852-ben kivált belőle a vasútügy, megszüntették a bécsi főigazgatóságot és a kormányzóság keretében állítottak fel építészeti osztályt; 1857-ben külön hatóság lett a Tiszaszabályozási Központi Felügyelőség. 1861-ben lényeges változtatások fenntartásával visszaállították az 1848 előtti keretet, amely megmaradt a ki-