Századok – 1947

Ismertetések - Tanodi; Zlatko 343

ISMERTETÉSEK 343 az 1767. évi kiir. biztosi rendelet kívánja meg, hogy külön lajstromozó foglalkozzék az iratok rendezésével. Az első ismert pesti levéltáros Mészáros Ferenc volt. Addig az ügyiratok rendezését a lajstromozó végezte, az őrzés a főjegyző kötelessége volt. Pest népességének gyarapodásával a levéltári anyag mennyisége is nőtt, a helyiségbővítés már nem volt elegendő, a tanács tehát 1843-ban selejtezést rendelt el. Hosszú időn át mégsem történt intézkedés ebben 'az ügyben. Végre is a helyiséghiány kényszerílctte a levéltárat a kényes munka megindítására. Föglcin Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye (196—254. 1.). 45 magyarországi és 24 erdélyi megye (vidék, szék) székházának és azon belül levéltára elhelyezésének rövid történetét tartalmazza. Tanudi Zlatko: Л zágrábi Horvát Országos Levéltár történeti fejlődése (255—259. 1.). (Németből ford. Sinkovics István.) Míg а horvát királyság fontos okleveleit 1643 előtt a főtisztviselők valószínűleg otthonukban őrizték, a levéltári anyag egy részét a Szent István székesegyház sekrestyéjében helyezték el. Az okleveleket ekkor Szakmardy Iván ítélőmester három kulcsos, díszes tölgyfaládában helyezte ей. Minthogy az országgyűlés levéltára állandóan gyarapodott, 1744-ben Király Ferencet két évre országos levéltárnokká választották azzal a rendeltetéssel, hogy lajstrom-és mutatókönyveket készítsen, rendezze bej a levéltárat. Az első állandó levéltárnokot а XIX. század elején nevezték ki. 1848-ban Jellacic Kukuljevic Iván történetírót tette meg levéltárnoknak, aki 1851-ig Budáról a helytartótanács, az udvari kamara és a nádor hivatalából a zágrábi országos levéltárba vitte a horvát vonatkozású anyagot, "melyet 1885-ben Khuen-Héderváry Károly visszavitetett Budapestre. Kukuljevic alatt a székesegyházi iratokat bekebelezték az országos levéltárba. 1867-ben a levéltárat magánszemélyeik részére is megnyitották. Az 1870 : VII. tc. rendezte az Országos Levéltár jogi és személyzeti viszonyait. Ezután új gyűjteményekkel (történeti képek és térképek) szaporították az anyagot, szakszerű kézikönyvtárat állítottak fel és folyóiratot adnak ki. 1913-ban a levéltár az egyetemi könyvtár új épületében kapott elhelyezést. Itt egyesítették azután a legfontosabb oklevelek és iratok sorozataival a horvát vármegyék, egyes városok és egyes családok levéltárait. Soós Imre: Heves vármegye levéltárának történetéből (260—29. 1.). Az egyesült Heves és Külső-Szolnok megye legrégibb levéltára 1682-ben elpusztult, csak a közgyűlési jegyzőkönyvek maradtak meg 1653-tól. A levéltárkezelő aljegyző munkája az 1720-as évek óta abból állt, hogy a rendezetlen anyagból egyes darabokat kikeressen a tisztviselők számára, az évenként átadott iratokat elhefyezze, a jegyzőkönyveket másolja, nemességi ügyekben az okmányokról másolatokat készítsen. Ezzel a megye félszázaddal megelőzte a felső kormány hatósági rendelkezéseket. Az 1770-es évek körül indult meg a levéltár lajstromozása és a mai rendszed- bevezetése. A főcél azonban még nem az ügykezelés megkönnyítése volt, hanem a nemesi és birtokjogokat igazoló okiiratok minél gyorsabb megtalálása. 1780 körül a levéltárrendezést befejezettnek lehetett tekinteni. 1831>-ben a mai ügyviteli szabályzathoz hasonló utasítást adott ki a megye. 1845-ben a vármegye bevezette a jegyzői hivatalban az ügydarabok iktatását, és így a levéltárba már az iktatás során kialakult keretben jutottak az iratok. 1867 után az iratelhelyezés nehézségeinek megoldására bevezették a selejtezést; ennek során sok értékes anyag pusztult el lm int а XVII—XVIII. századi bűnperek, Bach-korszakbeli népösszeírások, birtokbevallási könyvek stb.). A további évtizedek során is állandóan folyt a rendezési és erős selejtezési munka, amelynek során a megye 1903-ban megalkotta a selejtezési szabályzatát. Iványi Béla: Gróf Batthyány Ádám, a levéltárrendezö (290—309. 1.). A körmendi, régebben németújvári levéltár első, alapos és általános rendezése Batthyány Adáin gróf nevéhez fűződik. Batthyány Ádám az iratokat saját elgondolásai alapján maga rendezte. Míg az irat- és oklevélanyagnál csak