Századok – 1947

Ismertetések - Pásztor Lajos 342

356 ISMERTETÉSEK R. értekezése további folyamán részletesen foglalkozik a szlovák levéltárügy újjászervezésének kérdésével. 1'ásztor Lajos: A Vatikáni Levéltár (100—li2.9. 1.). P. röviden szól a Vatikáni Levéltár keletkezéséről, a kutatás szempontjából használható leltárakról és indexekről, azután részletesen ismerteti a Levéltár gyüjtejnényeit és azok fontosságát a magyar történetírás szempontjából. A megnyitás (1881) előtt a Levéltárba csak kevés kutató tudott bejutni, így magyar részről Czeles Márton, Koller József és Theiner Ágoston. A magyar anyag rendsizeres feltárása Fraknói Vilmos érdeme. Kezdeményezésére alakult meg a „Monumenta Vaticana Hungariae"-bizottság, amelynek forráskiadványai a legjobbak közé tartoznak. A későbbi időkben is jelentős magyar vonatkozású részek kerültek publikálásra. A Vatikáni Levéltár középkori és újkori anyagából azonban még sok magyar anyag vár feltárásra. A Fraknói vezetésével folyt rendszeres forrásközlő munkát újabban az írók monográfikus munkássága váltotta fel, már pedig a teljesség érdekében fontosabb az anyag rendszeres leikutatása és módszeres közlése. Ez elsőrendű feladata az ennek megfelelően átszervezendő Római Magyar Történeti Intézetnek. Gárdonyi Albert: Az óbudai káptalan magánlevéltára (130—140. 1.). Fejér Codex Diplomaticusában több olyan középkori oklevelet találunk, mely tartalma szerint nyilvánvalóan az óbudai káptalan magánlevéltárának állományához tartozott, eredetije azonban a Codex Diplomaticus szerint a kamarai levéltárban található. Az elhelyezés a kamarai levéltárban csak 1700 után történhetett, mert 1699-ben ezekről az oklevelekről hiteles másolatokat a pozsonyi káptalan adotl a budavári prépostnak. A pozsonyi káptalan levéltárába valószínűleg úgy kerültek az. oklevelek, hogy amikor 1530-ban Roggendorf Buda ostroma idején lefoglaltatla a János-párti prépost ingóságait, akkor az oklevelek valamelyik bizalmi emil>ere, esetleg az utolsó budai bíró, Palcan Péter útján juthattak Pozsonyba. Palcan 1558-ban felvett hagyatéki leltárában ugyanis sok budai és pesti oklevél található. Gárdonyi szerint valószínűleg ezek az óbudai káptalan magánlevéltárának oklevelei, melyeket a leltár felvételében résztvevő két pozsonyi kanonok a káptalan levéltárában helyezett el. Galla Ferenc: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban. (A magyar megújhodás korának püspökei.) 141—186. 1. G. behatóan foglalkozik a püspökjeliöltek kánoni kivizsgálására vonatkozó eljárás kialakulásával, maguknak a jegyzőkönyveknek történeti értékével s a magyar történetírás számára való jellentőségükkel. Ezek a jegyzőkönyvek rengeteg életrajzi és családtörténeti adatot őriztek meg. Különösen fontos a hódoltsági vallási viszonyok ismertetése, továbbá egy-egy püspökség helyzetképének összefüggő feltárása. Az adatok sokasága egyházpolitikai, politikai, gazdasági, társadalmi, szellemi életünkre is bőséges világot vet. De elárulja a kor történeti erőinek, törekvéseinek, módszereinek a működését is. A vizsgálati jegyzőkönyvek levéltári elhelyezésének és használati módjának ismertetése után a szerző több mint 140 eddig ismeretlen jegyzőkönyvet sorol fel 1770-ig. A processzusok sorozata nem teljes, különösen az első száz esztendő anyaga hiányos, pedig a török hódoltság és a török háborúkkal járó pusztítások megismerésére az anyag rendkívül becses volna. Lehet, hogy ezek és más előkelő magyar főpapok (Pázmány) processzusai elenyésztek vagy a levéltárakban lappanganak és felkutatásra várnak. Gárdonyi Albert: Vármegyei és városi levéltáraink a XVIII, században (187—195. l.j. A szerző a vármegyei és városi levéltárakra vonatkozó általános intézkedések bemutatása után Buda és Pest levéltárügyéről ír részletesebben. 1776-ban kir. (biztosi) rendelet követelte a levéltárosi állás szervezését a levéltár rendezetlen volta miatt. Még ugyanebben az évben levéltárossá is választották Pscherer Andrást. Budán a levéltárossúg kezdetben nem volt élethivatás, hanem közbenső állomás a tisztviselői pályán- A pe>sti levéltárnál elsőízben