Századok – 1947

Ismertetések - Juhász Kálmán: A százéves Kübekháza. Ism.: Nagy István 337

351 ISMERTETÉSEK elodázott, de végleg meg nem akasztott —• további kötetek mindegyike is az lesz, ami az első: a rendtörténetnek, az általános magyar gazdaság- és művelődéstörténetnek egyformán örömmel üdvözölt nyeresége és gazdagodása. KALÄSZ KLEK (Eger) JUHÁSZ KÁLMÁN: A 100 ÉVES KÜBEKHÁZA (1844—1944). Szeged 1944, Ivübekháza közönsége, G'J 1. 8°. — (Csanádvármegyei könyvtár 39.) A csanádmegyei Ivübekháza alapításának századik évfordulója szolgált alkalmul a község történetének a megírására. Előzőleg, a község ötvenéves fennállásaikor készült már egy emlékkönyv Kempf Géza iskolaigazgató szerkesztésével. ennek adatait bővíti ki a szerző, feldolgozva hozzá a második ötven év történetét is. J. e szerénynek látszó munka keretén belül fontos kérdések tárgyalására vállalkozhatott. Nemcsak a helytörténeti kutatások elősegítésére nyílott alkalom számára, amint ezt a szándékát jelzi is bevezetőjében, hivatkozva a helytörténeti kutatások érdekében épp e mű megjelenése előtt 21 esztendővel elhangzott felhívásra, hanem témájával kapcsolatban módja volt a magyar parasztság XIX. századi történetének sok, eddig még megíratlan és feldolgó-> zatlan kérdésével foglalkoznia. Történetírásunkban a magyar paraszttársadalom életét épp a mult század közepétől kezdve sűrű homály fedi, a jobbágyrendszer bonyolult gazdiasági és társadalmi szerkezetének lebontása és egy, előttünk csak a közelebbi évekből ismeretes új paraszttársada-loin felépítése és kialakulása az 1850 utáni évtizedekben folyik. Ez a folyamat rendkívül szétágazó, vidékenként eltérő, az átalakulás határozott vonásai nehezen elemezhetők ki. A helyi fejlődés sok apró példájára van szükségünk, ahol a kutató e nehéz kérdéseket egész szűk körben, a meglévő forrásanyag alapos figyelembevételével oldhatja meg és így a legeredményesebben foghat hozzá azon kérdésszövevények megbontásához, amelyekkel megbirkózni, ha rögtön az egészhez fogunk hozzá, rendkívül nehéz, kevés vagy téves eredménnyel kecsegtető vállalkozásnak látszik. A helytörténeti kutatás azért is kiválóan alkalmas ennek a feladatnak az előbbrevitelére, mert éppen az újkori periódusban szempontjai elsősorban gazdaság- és társadalomtörténetiek. Az ország történetének külső jelenségei nem annyira jellemzők egy falu életére, míg a gazdasági és társadalmi élet sok helyi vonatkozást nyújt s ezek kölcsönöznek egyéni színt egy helység fejlődésének. Különösen ezért vettük érdeklődéssel kezünkbe a Ivübekháza történetével foglalkozó könyvecskét, bár Kübekbáza nem épp a legkedvezőbb ezeknek a taglalására. A falut 1844-ben kincstári uradalom területén alapították, tipikus dohányiiltdt vényes község s mint telepes falu nem hordja magával a jobbágyság életének évszázados jellemvonásait s így a szerző nem mutathatja be rajta keresztül a jobbágyfelszabadítás átalakulásának egyik példáját Mégis a falu gazdasági é% társadalmi életének jóval bővebb leírását vártuk volna az 1850 utáni évekből, kapcsolatban azokkal a kívánalmakkal, amelyeket fentebb jeleztünk. A szerző ugyian elmondja, hogy a magyar és később részben német telepesek Ifi holdas telket kapnak bérbe s abból három holdon felesben dohányt kötelesek termeszteni és ez a bérlet egészen az 1870-es évekig tart, amikor is a monopólium korlátozó rendelkezései miatt a lakosok a dohánytermesztést abbahagyják és teljesen földművelésre és állattenyésztésre térnek át. A bérlet 1880-ban „örök megváltási szerződéssé" válik és a megváltás 191fi-ban fejeződik be. Mindezeken kívül azonban fontos lett volna a termelés minőségi fokának, a művelési rendszernek, az 1850 után bekövetkezett modernebb gazdálkodásnak s ezekkel kapcsolatban a falu társadalmának a vázolása is. A „régi jó idők" fejezetben, ahol a szerző épp az 1850 utáni időkkel foglalkozik, csak a kolerajárványok, árvizek, talajvizek, jégeső történetével ismerkedünk meg főleg, amelyek lényegesek és fontosak a falu történetében, de nein foglalják magukban a fejlődés gazdasági és társadalmi elemeit. Igaz, hogy eme dolgok megrajzolásánál nagy akadályok állottak a szerző útjában. Különösen a község korábbi történetére vonatkozó levéltári anyag, amint J. említi. Századok 22